Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
munkák, milliom fők rezultátumát tanulja meg könnyen, ami otthon előle zárva marad, s mit nem való könyvekből tanulni."2 8 Pozsonyban élénk érdeklődéssel figyelte az országgyűlési vitákat, a Kossuth-féle Országgyűlési Tudósítások körüli huzavonát.2 9 1834. június elején ő maga fogalmazta az országgyűlési ifjúság Wesselényi Miklóshoz intézett tisztelgő feliratát, amelyet vagy 110 fő írt alá.3 0 (Az ügy miatt nádor állítólag magához is akarta hívatni Szemerét, az üzenet kézbesítésével megbízott Décsey Lászlót, s egy harmadik személyt).3 1 Ott volt a Wesselényi és Széchenyi tiszteletére rendezett fáklyászenéken3 2 , beszédet mondott a Weér Farkas erdélyi követ tiszteletére tartott 1834. június 19-i fáklyászene alkalmával.3 3 Ugyanakkor nem lépett be az országgyűlési ifjak 1834-ben alakult Társalkodó Egyletébe. Pulszky szerint Szemere azért kerülte az ifjúság társaságát, mert Jobbnak tartotta magát nálunknál, ha találkoztunk, hidegen szólt, s éreztetni akarta velünk, hogy ő Kölcseyvel s egyéb követekkel szokott társalkodni. A tiszai kálvinista ifjak nagy portentumnak [csodának] kiáltották ki, de a felföldiek, a dunaiak s bánságiak nemigen gondoltak vele; nem volt semmi befolyása reánk."3 4 Kölcsey mellett bejáratos volt Deák Ferenchez, aki szintén barátságosan fogadta.3 5 „Deákkal s Kölcseyvel egy úton járni, lélekben szelleműkkel összefonódni, érezni mint ők, beszélni, mint ők, cselekedni, mint ők — ez valami fölséges állapot" — írta később Lónyay Gábornak.3 6 Kossuthtal való személyes kapcsolatáról nem tudunk, s úgy tűnik, 1836 júliusáig nem is leveleztek. Kossuth perében elhangzott vallomása szerint e levelezésen kívül „soha a legtávolabbróli összeköttetésben" sem volt Szemerével, s csupán az 1832-36-os országgyűlés elején látta egyszer-kétszer.3 7 Széchenyire némi tartózkodással tekintett, főleg, miután megtudta, hogy a gróf Kölcseynek az Akadémia titkárává választása ellen nyilatkozott: „Én nem tudom, miképp volt, de én soha nem voltam szív szerinti tisztelője gr. Sz[échenyinekl, de nem mertem mondani magamnak sem, mert féltem, hátha az irigység, dicsirigylés munkálkodik bennem. (...) A nagyobb embereknek örökös vétkök, 28 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1834. ápr. 19. Közli Csorba Sándor, 1981. 80. 29 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1833. okt. 13. Közli Csorba Sándor, 1981. 74. 30 Közli Bitskey István: Kazinczy Gábor levelezése. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. (továbbiakban Bitskey István, 1970.) 234-235, az első oldalt facsimilében Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp, 1905.1. 260-261. között. A szöveg nem Szemere, hanem Décsey kézírása. V ö. Pulszky Ferenc: Eletem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Magyar Századok. Bp, 1958. I. k. 101. (továbbiakban Pulszky Ferenc I.) 31 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési naponkénti jegyzések. Sajtó alá rendezte Pajkossy Gábor. Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Országgyűlési írások II. Bp, 2002. (továbbiakban Kölcsey Ferenc, 2002.) 65. 32 Bitskey István, 1970. 234. 33 Kölcsey Ferenc, 2002. 275. (Pajkossy Gábor jegyzete.) 34 Pulszky Ferenc I. 101. 35 SzB - Kölcsey Ferenc, Liszka, 1834. nov. 3. Közli Csorba Sándor, 1981. 85. 36 SzB - Lónyay Gábor, Miskolc, 1835. febr. 26. MOL Lónyay-lt. 3' 1837. jún. 9. Kossuth Lajos összes munkái. VII. k. Kossuth Lajos iratai 1837. május - 1840. december. S. a. r. Pajkossy Gábor. Bp, 1989. 125-126. (továbbiakban KLÖM VII.) Közli még Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. Bp, 1930. I. k. 683. (továbbiakban Viszota Gyula I.)
