Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535

Hermann Róbert SZEMERE BERTALAN A REFORMKORBAN1 A magyar reformkor és negyvennyolc egyéniségei között még az úgynevezett második vonal képviselői is kiemelkedő politikai képességekkel rendelkeztek. Egyéni balszerencséjük, esetleg tragédiájuk oka sok esetben abból fakadt, hogy tevékenységük és személyiségük háttérbe szorult az igazi nagyok, Kölcsey, Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Eötvös, Deák és Batthyány Lajos mögött. Szerencsésebb korszakban, kevésbé kiemelkedő kortársak mellett talán többre vihették volna; így azonban jó esetben a szakma őrizte meg a nevüket és tevékenységük emlékét. E második vonal egyik legérdekesebb s legtragikusabb egyénisége a Borsod megyei alispánból előbb belügyminiszterré, majd a második, immáron ténylegesen független magyar kormány miniszterelnökévé emelkedő Szemere Bertalan.2 Noha Szemere 1848-ig kimondottan népszerű politikusnak volt mondható, a forradalom győzelmét követően — paradox módon — népszerűsége (az ál-1 A tanulmány a szerző 2002-ben a Pannonica Kiadónál megjelent Szemere életrajza vonatkozó fejezeteinek kibővített, átdolgozott és jegyzetekkel ellátott változata. Szemere Bertalan. (In:) Erdődy Gábor - Hermann Róbert-. Batthyány - Szemere. Bp, 2002. 167-327. 2 A kortársi életrajzi irodalomból mindmáig a legfontosabb Csengery Antal-. Szemere Bertalan. (In:) uő.: Történeti tanulmányok és jellemrajzok. Csengery Antal összegyűjtött munkái. Második kötet. 2, bővített kiadás. Bp, 1884. II. k. 177-289. (továbbiakban Csengery Antal) Első, jóval rövidebb kiadását ld. Csengeri Antal szerk.: Magyar szónokok és statusférfiak. (Political jellemrajzok). Pest, 1850. 59-84. Gyakorlatilag ennek nyomán indult el Horvát Boldizsár: Szemere Bertalan emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia Evkönyvei XIV kötet. Bp, 1875. 17-34. (továbbiakban Horvát Boldizsár, 1875.) Szemere munkáiból, ill. a rá vonatkozó kortársi és utólagos véleményekből nyújt válogatást Hermann Róbert-. Szemere Bertalan. Magyar Szabadelvűek. Bp, 1998. (továbbiakban Hermann Róbert, 1998.) - Szemeréről eleddig két önálló életrajz született. Az első — érthető módon — a rendelkezésre álló emlékirat-irodalom és összefoglalók alapján ír róla. Kiss Ernő-. Szemere Bertalan. Kolozsvár, 1912. A másodikra ld. az 1. lábjegyzetet. Önálló kiadványként ld. még Riegler Imre: Szemere Bertalan. (Rádióelőadás). Panka Károly előszavával. Bp, 1936.; Kilián István: Gondolatok Szemere Bertalan életéről és pályájáról. Borsodi Szemle, 1962/5. 36-38. (továbbiakban Kilián István, 1962.); Portré Szemere Bertalanról. (Benda Kálmánnal beszélget Katona Tamás, Hermann Róbert és Pelyach István) In: Olvastam valahol... III. Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István műsora. Bp, 1988. 158-164.; Urbán Aladár: Szemere Bertalan. In: Izsák Lajos -Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Szerencsés Károly - Urbán Aladár: Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Budapest, 1993.; Hermann Róbert: Szemere Bertalan. (In:) Az 1848-1849. évi első népképviseleti viseleti országgyűlés történeti almanachja Szerk. Pálmány Béla Bp, 2002. 844-848; Pelyach István: A „magyar Orániai Vilmos" és az „örök második." (In:) Batthyány Lajos 1807-1849. Emlékalbum. Szerk. Nagy Mézes Rita és Basics Beatrix. Bp, 2007. 99-111. Életrajzának több fontos vonatkozását is tisztázta két tanulmánykötet. Ruszoly József szerk.: Szemere Bertalan és kora. I—II. k. Miskolc, 1991. (továbbiakban Ruszoly József, 1991. I—II. k.; a II. kötet a Szemerére vonatkozó addigi irodalom csaknem teljes listájával, ill. a rá vonatkozó levéltári és kézirattári anyag többé-kevésbé részletes felsorolásával.); Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Palóczy László, Szemere Bertalan, Zsedényi Béla. Miskolc, 1992. 39-116. (továbbiakban Ruszoly József, 1992.)