Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535

tala beterjesztett sajtótörvény első változatában foglalt túlzottan magas kaució miatt) elsősorban a radikálisok között gyorsan csökkent. Megítélésében azonban 1849-1850-ben következett be az az alapvető változás, amely az összefoglaló munkák egy részében máig is visszaköszön. Szemere a szabadságharc vereségéért Kossuthot tartotta felelősnek. Ezt hírlapi nyilatkozataiban és könyveiben is hirdette, és volt munkatársai és barátai egy részével (Horváth Mihály, Vukovics Sebő) nyilvános vitába is keveredett e kérdésben. Ezáltal lassan elszigetelődött az emigráción belül. A korszak történetének első összefoglalóit, illetve a későbbi feldolgozásokat befolyásoló emlékiratokat azonban éppen azok írták, akik Szemere vitapartnerei voltak, illetve akik nem helyeselték Kossuth elleni támadásait. így aztán a Szemere-portrén egyre erősebbek lettek azok a vonások, amelyek a Kossuth-ellenes intrikáns és akarnok képét erősítették. A fiatalkor Szemere Bertalan 1812. augusztus 27-én született a Borsod megyei Vattán. A család komoly múltra tekinthetett vissza: a legenda egyenesen a honfoglaló vezérek egyikétől, Hubától eredeztette a kiterjedt famíliát. A családnak volt egy borsodi, egy zempléni és egy pesti ága. A gazdag múlt azonban jóval szegényesebb jelennel párosult, legalábbis ami az anyagiakat illeti. Szemere László (1772-1843), az apa már 16 évesen katona volt, s egészen az őrnagyságig vitte. 1809-ben a borsodi nemesi felkelés főparancsnoka volt. Az édesanya, Karove Erzsébet erős akaratú, kiváló gazdasszony. Mind az apa, mind az anya híres volt vendégszeretetéről, s bizony ez sem tett jót a család évszázadok óta tartó elszegényedésének. A házasságból négy gyermek született, Jenő, László, Bertalan és Mária. Jenő és László katonai pályára lépett; Jenő a szabadságharcban honvéd százados volt, majd besorozták a cs. kir. hadseregbe. László 1836-ban, Mária 1840-ben, Jenő 1859-ben halt meg.3 Szemere Bertalan korán kezdett iskolába járni, egyelőre még csak a Vattán, „parasztgyerekek társaként." 1820-ban került Sárospatakra, ahol elvégezte a conjugista és grammatista osztályt, s itt kezdett németül tanulni. 1823-25-ben a miskolci „evangélikus kisded iskola" padjait koptatta, az 1825-26-os tanévből nyolc hónapot Vattán töltött, s csak 1826 húsvétján íratták be Késmárkra. 1827-28-ban ismét Sárospatakra járt, s itt lett 1828. szeptember 3-án non togátus, publicus diák. Szemere — ha hinni lehet az adatait nagyobbrészt magától Szemerétől szerző Csengery Antalnak — már kisdiákként nem mindennapi szorgalomról és kezdeményezőkészségről tett tanúbizonyságot. Miskolcon műkedvelő színjátszó társaságot alapított, Késmárkon kora hajnalban kelt, hogy megtanulja a teljes német nyelvtankönyvet és a hozzá tartozó 6000 szót. Nyelvgyakorlási 3 A családra ld. Zarándy A. Gáspár-. Huba vére, Szemere. Bp, 1910. és Kállay István: A Szemere család genealógiája. In: Ruszoly József, 1991. I. 385-390. Hjúkorát és 1839-ig terjedő pályafutását részletesen feldolgozta Csorba Sándor: Szemere Bertalan neveltetése és pályakezdése [1812-1838]. Borsod-Miskolci Irodalomtörténeti Füzetek. Miskolc, 1984. (továbbiakban Csorba Sándor, 1984.) Az első három fejezet külön nem jegyzetelt adatait ebből a munkából vettük át.