Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
gyakrabban keltez Visegrádon kívül, az ő esetében szembetűnőbb, hogy az országbírói ítélőszék az octavákon mindig Visegrádon tartózkodik.7 1 Rozgonyi Simon halála után, úgy tűnik, nem szűnik meg rögtön ez a gyakorlat: 1414. április 16-a és április 22-e között böjtközép octaváján a már Zsigmond nevében, az országbírónak az ítélőmesternél maradt, új jellel ellátott pecsétje alatt7 2 kibocsátott oklevelek szintén Visegrádon keltek.7 3 Végül meg kell jegyeznünk, hogy a nagypecsétes oklevelek közül a visegrádi keltezési helyűek — egy kivétellel74 — szintén a törvénynyolcadok idején születtek. Mielőtt kísérletet tennék annak megválaszolására, hogy mivel magyarázható Visegrád ismételt feltűnése a kúriai bíráskodásban, vessünk egy pillantást a nagypecsét alatt Zsigmond távollétében kiadott oklevelekre. *** A nagypecsétes oklevelek 1413 és 1418 között Budán keltek a legnagyobb számban, így ezek az adatok megerősíteni látszanak a szakirodalom álláspontját, miszerint Budát tekinthetjük a nagykancellária székhelyének.7 5 Visegrádon csak 1413 és 1415 között állítottak ki nagyobb királyi pecsét alatt oklevelet, s ezek — mint arra fentebb már utaltunk — mind a nyolcados törvényszakok idején születtek; ezen iratok esetében tehát valamiféle, a nagypecséthez köthető bírósági tevékenységet kell feltételeznünk. Végül az 1. táblázat alapján meg kell állapítanunk, hogy a Zsigmond nevében nem Budán vagy Visegrádon kiadott oklevelek mindegyike — a varannói keltezési helyűek kivételével — nagypecséttel volt megerősítve.7 6 (Az 1414. április 28. és május 7. között Zsigmond nevében Varannón kelt okleveleket Rozgonyi Simon halálát követően adta ki az országbírói iroda egy tagja — valószínűleg egyik vezető jegyzője —, s ezeket ugyanúgy, mint az octaván Visegrádon kiállított többi iratot, az országbírónak az ítélőmesternél maradt, új jellel ellátott pecsétjével erősítették meg.) Kérdés tehát, hogy mely méltóságviselő bírói funkcióját köthetjük a nagypecséthez és mit kezdjünk a Budán és Visegrádon kívüli keltezési helyű nagypecsétes oklevelekkel. Nagypecsétről lévén szó, a kézenfekvő válasz a főkancellár lenne. Ezzel a megoldással kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Ami Visegrádot illeti: Eberhard visegrádi tartózkodásának — bár itinerá-18. Rásony, 1415. máj. 1. Fehérvár (ugyanezen a napon Visegrádon is), 1415. máj. 19. Buda, 1415. jún. 13. Buda, 1415. jún. 29. Buda, 1415. júl. 26. Esztergom, 1415. nov. 14. Buda és 1415. nov. 24. Buda (ezeken a napokon Visegrádon is). '1 Rozgonyi oklevelei közül 1413-1414-ben mindössze egyetlen kelt Budán, 1414. jan. 26-án (ZsO IV 1627. sz.). 72 L. pl.: Propter obitum comitis Symonis de Rozgon iudicis curie nostre et nondum electionem alterius iudicis curie nostre celeremque expeditionem causarum regnicolarum nostrorum sigillo prefati comitis Simonis erga prothonotarium suum remanente certis signis in eodem de novo factis -ZsO IV 1899. sz. 73 ZsO IV I860., 1865-1866., 1875., 1880., 1882., 1899. sz-ok. 74 ZsO IV 1588. sz. - Az első visegrádi keltezésű nagypecsétes oklevéllel az 1413 és 1418 közti időszakban 1413. jún. 7-én, az utolsóval 1415. nov. 11-én találkozunk. 75 Ha az adatokat éves bontásban is megvizsgáljuk, kiderül, hogy az általános „trend" az 1415. évben nem érvényesül. Erre 1. lentebb. 76 Ezt egyes oklevelek esetén ezt csak valószínűsíthetjük, 1. az 5. táblázatot.