Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
riumát csak nagyon foghíjasan ismerjük77 — nincs nyoma. Ráadásul egy 1413. június 7-én Visegrádon Zsigmond előtt tett bevallást7 8 megelőzően június 4-én Eberhard Csázmán keltez,79 június 16-án pedig Zsigmond azt írja Feltréből Raguzának, hogy Eberhardot János pécsi püspökkel, Garai János volt temesi ispánnal, Medvei Petermann dalmát-horvát és Csupor Pál szlavón bánokkal Hervoja ellen küldte.8 0 Két évvel később hasonló a helyzet: a visegrádi bevallás (1415. november ll.)8 1 előtt hat nappal (1415. november 5.) a főkancellár Zágrábban ad ki oklevelet.8 2 Noha kellő mennyiségű adat hiányában nem zárható ki teljesen, hogy Eberhard a nagypecsétes oklevelek kiállításakor valamilyen bírói minőségben Visegrádon tartózkodott, ez — a fenti két esetet figyelembe véve, illetve a visegrádi nagypecsétes és Eberhard főpapi okleveleinek keltezési helyeit83 és idejét összevetve — mégsem tűnik elfogadható feltevésnek. A nagypecsét és Eberhard személyének automatikus összekapcsolása ráadásul azért is problematikus, mert a nagykancelláriát Zsigmond alatt már a kezdetektől az alkancellárok (Korpádi Kelemen, majd Szászi János) vezették,84 s a nagypecsétet — a legújabb szakirodalom szerint 1412-től, de talán már korábban is8 5 — a nagykancellária tényleges vezetője, Szászi János alkancellár őrizte. Nézzük most a Budán és Visegrádon kívül kibocsátott nagypecsétes okleveleket (5. táblázat)! Itt azt tapasztaljuk, hogy a keltezési helyek közül jónéhány összeköthető a főkancellár személyével, így például Zágráb, Csázma, Dombró vagy Szalatnok (a zágrábi püspökség birtokai). Eberhardnak és unokaöccseinek köszönhetően az Albeni család8 6 Baranyában és a Drávától délre eső területeken igencsak nagy befolyással rendelkezett: Eberhard és a későbbi főkancellár, János révén 1397 és 1433 között (1406-1409 kivételével) az Albeniek kezében volt a zágrábi püspökség, 1410 és 1444 között — szintén János, majd Henrik révén — a pécsi püspökség, míg a dalmát-horvát báni méltóságot 1411 és 1414 között Petermann, ezt követően pedig 1419-ig János (nem azonos ké-77 Közölve C. Tóth N.: Hiteleshely i. m. 415-416. (52. sz. jegyz.). - Zsigmond további tisztségviselői közül az erdélyi vajdák, a tárnokmesterek és Ozorai Pipo temesi ispán itineráriumai C. Tóth Norbert: Zsigmond király tisztságviselőinek itineráriuma I. Századok 138. (2004) 465-494. 78 ZsO IV 715. sz. 79 ZsO IV 701. sz. 80 ZsO IV 768. sz. 81 ZsO V 1210. sz. 82 ZsO V 1187. sz. - A Zágráb-Visegrád távolság 6 nap alatt történő megtétele elvileg elképzelhető lenne, Eberhard esetében azonban nem valószínű, hogy a közel 70 éves püspök (életkorára az 1417. évi supplicatio alapján következtethetünk, 1. C. Tóth N.: Hiteleshely i. m. 419.) végigvágtázott volna az országon. A Csázma és Visegrád közti mintegy 340 km-t ezzel szemben bizonyosan nem lehetett három nap alatt megtenni. 83 1413. ápr. 13.: Dombró, jún. 4.: Csázma, ezt követően Zsigmondján. 17-én kelt levele szerint Hervoja ellen vonul. 1414. ápr. 9., máj. 10., 16., 22.: Csázma, júl. 13., okt. 4. és 10.: Zágráb, okt. 30: Csázma. 1415. jan. 29.: Csázma, máj. 9.: Dombró, máj. 18., szept. 18.: Csázma, nov. 5.: Zágráb. 84 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 98 85 C. Tóth N.: Hiteleshely i. m. 419. - Zsigmond a Szászi őrizetében levő nagypecsétet konkrétan említi például az 1415. okt. 26-án Perpignanban (ZsO VI. 1156. sz.), az 1417. jún. 24-én (ZsO VI. 599. sz.), az 1417. aug. 24-én (ZsO VI. 830. sz.) Konstanzban vagy az 1421. szept. 21-én Nagyszombatban (ZsO VIII. 997. sz.) kelt okleveleiben. 86 Süttő Szilárd - Engel Pál: Beiträge zur Herkunft und zur Tätigkeit der Familie von Alben in Ungarn. Südost-Forschungen 54. (1995) 23-48.
