Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
Kondor Márta A KIRÁLYI KÚRIA BÍRÓSÁGAITÓL A KANCELLÁRIÁIG A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez* 2004. novemberében az Osztrák Akadémia Középkorkutatási Intézetében (OAW Institut für Mittelalterforschung) az Osztrák Tudományos Alapítvány finanszírozásában (FWF) projekt indult Sigismund (f 1437), Kaiser im Reich, in Ungarn und in Böhmen címmel, amely Luxemburgi Zsigmond német királyként, majd császárként kiadott okleveleinek regesztázását tűzte ki célul. Mivel a 19. század végén Wilhelm Altmann főként a német területekre koncentrálva kezdte meg az oklevelek gyűjtését,1 jelen vállalkozás a Cseh és a Magyar Köztársaság levéltáraiban fellelhető iratok feldolgozását állította a középpontba. A regeszták a tervek szerint a mainzi központú Regesta Imperii (RI) keretében, előbb online (www.regesta-imperii.de) lesznek elérhetők, később esetleg nyomtatott formában is az olvasók elé kerülnek. A pályázat megírásában tevékenyen magyar kutatók nem vettek részt, így a munkacsoport tagjai a munka megkezdése után alapvető problémákkal szembesültek. Az első és legfontosabb kérdés — a szintén hamar felmerült terminológiai, szerkesztésbeli, informatikai problémákon túl — annak tisztázása volt, hogy mely oklevelek kerüljenek egyátalán a Regesta Imperii adatbázisába. Annak eddigi kötetei ugyanis csak a Német-római Birodalom területén keletkezett német királyi, illetve császári okleveleket dolgozták fel, és a jelenség, hogy az uralkodó nevében nagy számban keletkeztek iratok, melyek létrejöttéről neki tudomása sem volt, merőben újnak bizonyult. A kérdés többszöri átgondolását és megbeszélését követően az a döntés született, hogy — legalábbis egyelőre — az uralkodó tényleges tartózkodási helyén, azaz a titkospecsét alatt kiállított oklevelek mindegyikét, a nagypecséttel ellátottaknak pedig egy részét dolgozzák fel, kimaradnak viszont a kuriális bíróságok Zsigmond nevében kelt iratai - kivéve, ha a personalis presentia regian keletkezett, azaz ténylegesen Zsigmond jelenlétében kiállított oklevelekről van szó.2 A nemrégiben megjelent itinerárium3 segítségével a válogatás viszonylag egyszerűen ment, és mivel a projekt a Regesta Imperii irányelveinek megfelelően csak Zsigmond (első) német királlyá választása (1410. szeptember 20.) után * Ezúton szeretném megköszönni C. Tóth Norbertnek és Fedeles Tamásnak tanácsaikat és a tanulmány készítése folyamán nyújtott segítségüket. 1 Wilhelm Altmann: Die Urkunden Kaiser Sigmunds 1410-1437. (Regesta Imperii XI. Bd. 1-2.) Innsbruck 1896-1900. (a továbbiakban: RI XI.). 2 Erre 1. lentebb. 3 Engel Pál - C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum 1382-1438. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) Bp. 2005.
