Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375

mi érsek és Pál fia János bán egyezett meg per nélkül a Komárom megyei Bille birtokról, amely az esztergomi érsek birtokába került, cserébe viszont János bán megkapta a Nyitra megyei Födémest és az esztergomi érsekségnek okozott károk miatt kirótt 100 márka büntetését is elengedték.5 8 1291-ben az esztergo­mi és a csúti prépost egyezett ki az esztergomi érsek előtt indított perben egy esztergomi városrész kérdésében. A megegyezés után a határok leírására is sor került, amelynél jelen volt Vázsony nembeli Jónás, az esztergomi érsek embere és Jakab, a keresztes konvent hiteles embere is.5 9 1297-ben Gyulazombor nem­beli Erdő (Erdew) ispán lépett egyezségre az esztergomi káptalannal a Hont megyei Németi birtok ügyében. A per III. András előtt indult, Erdő ispán azon­ban a káptalan igazát bizonyító oklevelek megtekintése után visszalépett a per­től és lemondott Németi birtokról.60 1297-ben egy másik egyezség is kötettett a konvent előtt: Lodomér esztergomi érsek és Hontpázmány nembeli Kázmér fia Ugrin egyezett ki Kéménd birtok ügyében. A birtokot az esztergomi érsek kap­ta meg az Ugrin testvérei által okozott károkért. A birtokátadásra királyi ítélet kötelezte a Hontpázmány nembelieket.6 1 1299-ben rendvei Gebard fia Péter és divéki Rathold fia Tamás királyi kúriában indított perének lezárására fogott bí­rák segítségével került sor, akik ítélete szerint Péter Rendve nevű birtokából egy darabot átadott Tamásnak.6 2 1300-ban a sági konvent egyezett ki az eszter­gomi káptalan előtt dalmadi Istvánnal Dalmad birtokról, azonban nem sokkal a megegyezés után a konvent ismét pereskedést kezdeményezett. István a békesség kedvéért írásba foglaltatta, hogy a kérdéses földrészen neki nincs birtokjoga, az teljes egészében a préposté, és utódait is eltiltotta mindenféle követeléstől.6 3 A megegyezések többsége egy egyházi testület — legtöbb esetben az esz­tergomi káptalan vagy érsekség — és egy magánszemély között jött létre, és mindig az egyház győzelmével végződött. A megegyezést a felek személyesen megjelenve mondták el a konvent előtt, csupán határleírás esetén volt szükség hiteles ember kijelölésére. Amennyiben nem egyházi testület volt az egyik fél, a megegyezés fogott bírák segítségével jött létre. Ha a megegyezés eredménye birtokátruházás volt, privilegiális oklevél kiállítására került sor, ha azonban csupán pénzbüntetést róttak ki, egyszerű pátens oklevelet készítettek. h) Eltiltás (prohibitoria) és tiltakozás (protestatoria) Mindkét oklevéltípusból csak egy-egy maradt ránk. 1293-ban bajnai Yexe fia András tiltakozott és eltiltotta a Básztély nembelieket Bajna elidegenítésé­től.6 4 1296. augusztus 29-én Salamon esztergomi kanonok tiltakozott, mivel Lodomér esztergomi érsek elvette Kovácsi falu templomának jövedelmeit, ame­lyek Salamont illeték volna.6 5 Mindkét tiltakozás esetében természetesen csak 58 MES II. 182-184. 59 MES II. 299-301. 60 MES II. 406-407. 61 MES II. 410-411. 62 HO VIII. 392-393. 63 CD VII/5. 557-558. 64 ÁÚO X. 130-131. 65 MES II. 393-394.

Next

/
Oldalképek
Tartalom