Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
a tiltakozó felek jelentek meg a konvent előtt, és a bevallásukról rányomott pecséttel készült, pátens oklevelet állítottak ki. 2) Jelentés (relatio) típusú oklevelek A konvent oklevelei között sokkal kevesebb relatiot tartalmazó oklevelet találunk, mint ahány fassio típusút. Ez megfelel a korabeli gyakorlatnak. Ahogy más hiteleshelyeknél is megállapítható, csak az 1272. év után lesz rendszeres bevonásuk a királyi eljárásokba.6 6 Az esztergomi konvent azonban ennél már jóval korábban teljesített relation feladatokat, köszönhetően a királyi udvarral való szoros kapcsolatának, illetve annak, hogy a korai időben a legelőkelőbb egyházi személyeknek nyújtott szállást, mint például Pecorari Jakab bíborosnak 1233-ban.67 Ahogy ez más intézményeknél is megfigyelhető, az 1272 előtti években — ha készültek ilyen típusú oklevelek — még nem a később kialakult oklevélformákat használták, hanem privilegiális formában, a /assiokhoz hasonlóan állították ki őket. Igen gyakran azonban nem is készült oklevél az eljárásról, csak ideiglenes feljegyzést írtak róla, amely szerencsés esetben átiratban, egy-egy odavetett megjegyzésben fennmaradt, de legtöbbször még így sem.6 8 Az esztergomi keresztes konvent relatios tevékenységének első nyoma 1239-ből maradt ránk. Ekkor Péter, a konvent magistere Péter szolgagyőri ispánnal vett részt Deáki határjárásán Uros pannonhalmi apát és a pozsonyi polgárok perében.6 9 A határjárásról a pert leíró oklevélből értesülünk, bár magáról az eljárásról is készült egy oklevél, ez azonban, sajnos, nem maradt fenn. Mivel a perben az egyik fél a pannonhalmi apát volt, Béla király ítéletének végrehajtói magas rangú személyek voltak, így a konvent nem egy alacsonyabb rangú klerikusát, hanem magát a konvent magisterét küldte ki, aki Péter ispánnal végezte el a hiteles eljárást. A következő, Béla király ítélete szerint történt birtokba iktatás 1250. május 22-én volt, és az erről szóló oklevél teljes egészében ránk maradt. Az 1249. március 19-én kelt királyi oklevél szerint az uralkodó elcserélte az Esztergom megyei Örs birtokot az esztergomi érsek Komárom megyei Szőny birtokára, majd utasította Hontpázmány nembeli Lampert ispánt, hogy iktassa be az érseket Örs birtokba.7 0 Bár a cseréről szóló oklevél nem említi, de több mint egy évvel később mégis Béla király parancsára ment ki a konvent embere, Mihály fráter a királyt képviselő Lampert ispánnal és végezte el az esztergomi érsek beiktatását.7 1 A király utasítására a konvent oklevelet is kiállított az iktatásról az érsek számára. Úgy tűnik tehát, hogy a birtokcserét tartalmazó oklevél mellett, amely csak a királyi embert utasítja a végrehajtásra, volt egy másik oklevél is — amely azonban nem maradt ránk —, amelyben a király megbízta a (>6 Szovák Kornél-. Kormányzat és hiteleshely. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 223-231. e7 Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum edita ex tabulariis Vaticaniis deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I—II. Romae 1859-1860. 116-119. 68 Szovák K.\ Kormányzat és hiteleshely i. m. 69 ÁÚO II. 92-93, MES I. 328. (kivonat). 70 MES I. 376-378. 71 ÁÚO VII. 314-315, MES I. 382.
