Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
alapvetését végző bencés monostor még kis mérete ellenére is nyomot kell, hogy hagyjon legalább a szentkultuszban vagy a patrocíniumokban.4 2 A korai szepességi bencés apátság létét — véleményem szerint — a Szepesség csekély bencés vonatkozásai is cáfolják. Az egyetlen szepesi bencés közösség, a stólai perjelség 14. század eleji alapítása jól dokumentált. A bencés közösség létrejöttét helyi nemesek, továbbá szentgyörgyhegyi Guerlahus, sztojánfalvi Miklós és svábfalvi Menhardus plébános kezdeményezték. Tamás esztergomi érsek az alapítás megerősítésekor Garamszentbenedek alá rendelte a peijelséget,4 3 és az első szerzetesek is onnan települhettek Stólára. A távoli monostor szerepvállalására nyilvánvalóan azért volt szükség, mert nem volt a 14. század elején még bencés közösség a Szepességben. A 14. század elő felében a bencés reformkísérlet a felvidéki monostorokból indult. Vezetője Szigfried széplaki, majd garamszentbenedeki apát volt, aki vélhetőleg a környékről származott.4 4 A megújulási törekvések első lépéseként a felvidéki monostorokat fogták össze. 1327. október 18-án a garamszentbenedeki, a kolosi, a széplaki, a zobori, a ludányi apátok átíratják a nyitrai káptalannal III. Honoriusnak a bencés nagykáptalanok tartásáról 1225-ben kiadott bulláját. Szigfried később, már mint garamszentbenedeki apát, igyekezett az elveszett, más rendhez átkerült vagy elnéptelenedő apátságokban a bencés életet megerősíteni.45 Egyik esetben sem hallunk a feltételezett szepesi bencés monostorról. A szepesi püspökség 14. század közepén tervbe vett létrehozásával kapcsolatos vizsgálat lefolytatásával, nyilvánvalóan a helyismerete okán, Szigfried apátot bízták meg. Szigfried és munkatársai 1348. december 19-én kelt oklevelükben mozgósították a szepesi káptalan jogkörébe tartozó egyházakat, továbbá a szepesi ciszterci monostort, a lehnici karthauzi kolostort, Csütörtökhely, Lőcse és Késmárk tiszteletreméltó férfiait, a környék plébánosait a káptalan püspökséggé emelésének vizsgálatára. Itt sem történik utalás a püspökséggé alakítandó káptalannal szemben fekvő állítólagos bencés apátságról.4 6 Egyetlen írásos forrás sem támogatja azt, hogy a Szepességben bencés monostort feltételezzünk a 11. századtól. Sőt éppen ellenkezőleg, a területre vonatkozó források, a hasonló megtelepedésű területek analógiái és a magyarországi bencések megtelepedési gyakorlata cáfolják, hogy az Árpád-korban bencés monostorral számoljunk a vidéken. szágban is térített volna. A korai remeteközösségek létét átveszi Förster (Förster J.: Szepes vármegye a tatárjárás előtt i. m. 3-4.). 42 A korai szepesi templomok védőszentjeire 1. Körmendy A.: A falusi plébániák hatása i. m. 141-158. 43 Anjou-kori Oklevéltár I-XV, XVII, XXIII-XXVII. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kőfalvi Tamás, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Szeged-Bp. 1990-2007. (a továbbiakban: AOklt) III. 850. sz.; Heruay F. Levente: Bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. In: Paradisum plantavit. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 2001. 511. 44 Csóka J. Lajos lőcsei „cipszer"-nek tartja Szigfriedet, 1. Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete különös tekintettel Magyarországra I—II. Bp. 1970. II. 559. 45 AOklt XI. 499. sz, vö. Homonnai Sarolta: A magyarországi bencések 14. századi reformtörekvései. Acta Universitatis de Attila József nominatae. Acta Historica. 108. (1999) 45. 46 CD IX/1. 580-582, vö. Homonnai Sarolta: Egy bencés főpapi karrier: Szigfried apát életútja. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 115. (2001) 55-64.
