Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
Egy igen gyér lakosságú, inkább lakatlan erdő borította területre nem alapítottak még missziós monostort sem, mivel nem volt kit téríteni, amíg az ország középső területein jelentős pogány népesség térítése vagy csak nagyon felületesen krisztianizált lakosság pasztorálása sem volt teljes mértékben megoldva. A szepességi egyházszervezet alapjainak lerakása sok vonatkozásban párhuzamba állítható a vele csaknem egy időben, döntően szintén német telepesek benépesítette Dél-Erdélyével. Mindkét területen a 12-13. század fordulóján egy közvetlen királyi kegyuraság alatt álló társaskáptalan létrehozása indította el az egyházszervezet kialakítását. Mindkét társaskáptalant a királyi család által különösen támogatott szentnek dedikálták. Szebent a néhány évvel korábban, 1192-ben kanonizált Szent László tiszteletére hozták létre,3 8 míg Szepest Koppány 997-ben történt legyőzése óta az Árpádok és Magyarország egyik védőszentjének számító, Szent Mártonnak ajánlották.3 9 Michal Slivkaval ellentétben, véleményem szerint Szent Márton szepesi tiszteletének kezdete nem a bencésekhez köthető. Természetesen Szent Márton kultuszának komoly bencés vonatkozásai vannak, de a Szepességbe a magyar királyok ösztönzésére került tisztelete a 12-13. század fordulóján. A két frissen települt területet, a Szepességet és Dél-Erdélyt a 12. század végén a korábbiaknál szorosabban kívánták az országba integrálni, és ezért is az országpatrónus Szent Mártont és a kultuszában hasonló jellemzővel rendelkező Szent Lászlót választották a területek legfontosabb, reprezentatív egyházai védőszentjeinek. A két terület egyházszervezetének párhuzamait tovább lehet sorolni, például a két prépostság hasonló kiváltságait, különösen főesperesi jogait, amellyel a prépostokat bízták meg a középszintű egyházigazgatás ellátásával. A szerzetesség terén is hasonlóságok figyelhetők meg a két terület között. Szepeshez hasonlóan Dél-Erdélyben sincs bencés monostor. A két terület betelepítése idején a magyar királyok már nem alapítanak bencés apátságokat. Az utolsó királyi alapítású bencés monostort II. Béla hozta létre Dunaföldváron.4 0 A 12. század második felétől az uralkodók új alapításokkal már a ciszterci és premontrei rendet támogatták. Sokatmondó, hogy Dél-Erdélyben a szebeni káptalan után a következő jelentős alapítás a kerci ciszterci monostor volt. A párhuzam a Szepességgel itt is szinte magától adódik, ahol a Szepeskáptalan után a következő jelentős alapítást a ciszterci rend hozta létre Savnik mellett. Dél-Erdély és a Szepesség párhuzamba állítható egyházszervezése is ellentmond tehát egy korai bencés apátság feltételezésének. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Szepesség egyházi kultúrájának nincs bencés rétege.4 1 Egy több évszázadig létező, az egyházszervezés és a térítés 38 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007.2 113. 39 Szepes mellett a pozsonyi és az aradi királyi társaskáptalan védőszentje is Szent Márton volt. Szent Márton országpatrónus voltára 1. Koszta László: Szent Márton tiszteletének magyarországi kezdete. Tiszatáj 55. (2001: 11.) 79-84. 40 Sörös P: Elenyészett bencés apátságok i. m. 167. 41 Egyedül Divéky Adorján hivatkozik forrásmegjelölés nélkül egy olyan hagyományra, amely szerint a korai időben a Dunajec és a Poprád völgyében két remetecella létesül, és a lengyel szerzetesi közösségekkel tartottak volna kapcsolatot (Divéky Adorján: Lengyel művek. Századok 44. [1910] 416.). Ezt azonban egyetlen forrás sem támasztja alá. Sőt, maga Divéky is óvatosan kezeli azt a Baroniusra visszamenő hagyományt, hogy Zoerard-András a Dunajec-völgyében és Dél-Lengyelor-
