Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
templomépületeket is jelöltek vele, amelyeknek monostor módjára tornyai voltak. A 13. századtól az oklevelekben, majd a 15. századtól a becsűjegyzékekben monasteriumnak említik a rendszerint több toronnyal rendelkező templomokat, rendi hovatartozásuktól függetlenül.1 5 Például 1275-ben és 1328-ban az esztergomi székesegyházat,1 6 1283-ban a veszprémi székesegyházat nevezték monostornak.17 Természetes, hogy az esztergomi és a veszprémi monasterium említését nem interpretálhatjuk úgy, hogy az 1270-1280-as években akár Esztergomban, akár Veszprémben bencés apátság létezését feltételezzük a székesegyház mellett. A szepesi káptalan ma is álló, későromán temploma bizonyítja, hogy az épület a 13. században tornyokkal épült, tehát eredendően ad modum monasterii kívánták kialakítani. Ezt megerősíti Muthmer szepesi prépost 1273-ban kiadott végrendelete, amelyben értékes ruháit ajánlja fel a Szent Márton egyház második tornyának építésére vagy inkább befejezésére.1 8 így tehát az esztergomi és a veszprémi székesegyházzal csaknem egy időben a szepesi káptalan templomára is ráillett a monasterium megjelölés, az 1274. évi oklevél monasterium beati Martini megnevezésének értelmezésekor nem szabad kizárólag bencés apátságra gondolni, hanem az általánosan elterjedt gyakorlatnak megfelelően magát a legalább egy kész és egy második épülőben lévő toronnyal rendelkező prépostsági templomot is jelölhették monasteriumnak. Az utóbbi értelmezést több tényező is megerősíti, amelyeket érdemesnek tűnik sorra venni. Amennyiben az 1274. évi oklevél határleírását végigkövetjük, akkor világos, hogy a monasteriumnak nevezett templom teljes joggal azonosítható a társaskáptalani templommal. A határ a káptalan környékén a Lőcséről (Szepes)Váraljára tartó nagy út volt, amely mellett fekszik Szent Márton monostora, és az utána következő kiemelt határjel János őrkanonok nagy út mellett álló kúriája volt.1 9 A Szent Márton-monostor után közvetlenül megne-15 Ezt legvilágosabban a Somogyvári Formuláskönyv becsűjegyzéke fogalmazza meg: „Item ecclesia ante et post vei in medio habens turres ad modum monasterii quinquaginta marcis estimatur ...", 1. (a további példák felsorolásával) Solymosi László: Az esztergomi káptalan legrégebbi pecsétjei. In: Soly?nosi László: írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Diplomatikai és pecséttani tanulmányok Bp. 2006. 97-98.; a becsűjegyzékekre vonatkozóan 1. még Bónis György: Középkori jogunk elemei. Bp. 1972. 165-186. és Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor. Századok 125. (1991) 51-52, 59-60. 16 1275: terre monasterii beati Adalberti, Gomoth vocate — Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924, IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini 1999. (a továbbiakban: MES) II. 50. (RA. 2597. sz.); 1328: Boleszló esztergomi érsek a nyitrai káptalan képviselőit „in suum Castrum et monasterium Strigoniense" záratta el — MES III. 134. 17 1283: Beatissimi Michaelis Archangeli Monasterio, videlicet Vesprimiensi donare volebat — Árpádkori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. (a továbbiakban: ÁUO) IV 258. 18 Item cappam nostram de bruneto scarleto cum varijs et ... nostrum purpura paratum, reliquuimus ad opus secunde turris ecclesie beati Martini — MES II. 27. 19 item ad pedem montis lapidosi iuxta magnum lapidem est meta terrea, item procedens parum contra meridiem iterum cadit ad magnam viam, per quam itur ad Leucha et ibi est meta terrea et sic in ipsa magna via veniens iuxta monasterium beati Martini vádit versus villám Saxonum de suburbio et iuxta eadem magnam viam contra Johannis custodis est meta terrea et inde descendit in eadem via iuxta villam Saxonum de suburbio et ibi est meta terrea — RA II/2-3. 96.
