Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
vezett, vele határos kanonoki kúria is megerősíti, hogy az oklevél a káptalan monostor módjára a Lőcséről érkező nagy út mellé épített templomát említi, és nem egy szerzetesek lakta monostorra utal.2 0 A monasterium beati Martini azonosítása bencés apátsággal azért sem fogadható el, mert akkor a szerzetesi monostor a váraljai szászok birtokolta területre kerülne. Alig hihető, hogy a 11. századtól a 13. század végéig vagy — a feltárt épületek 14. közepi és 15. század eleji használatát tekintve — a 14. században is működő bencés monostor az okleveles anyagban csupán egy határjárás utalásában szerepelne. Különösen nehezen fogadható ez el, mivel a Szepesség — mint a Kárpát-medence más gyéren lakott peremvidékei is — a nagyobb mértékű betelepülés előtt bizonyosan királyi birtok volt, és az ilyen területeken a király kezdeményezésére, az ő kegyurasága alatt jöttek létre az első monostorok. Egy királyi bencés apátság pedig helyzeténél fogva is több írásos emléket hagyott maga után. A 13. század második felétől a szepesi prépostságról már több oklevél is fennmaradt. Ezek egyike Muthmer prépost 1273. évi végrendelete. A testamentum egyes tételeinél kizárólag ecclesia beati Martinit említ, holott — ha a prépostsággal szemben, attól néhány száz méterre egy másik Szent Mártontemplom állt volna — a végrendeletben szereplő könyvek alapján a jogban jártasnak ítélhető prépost bizonyosan szükségét érezte volna valamilyen formában nyomatékosítani, hogy rendelkezéseinek kedvezményezettje a kanonokok és nem pedig a szerzetesek Szent Márton-egyháza.2 1 A középkor embere is tisztában volt azzal, hogy két egymás közelében álló templomnak nem adhatják ugyanazt a titulust, mert nehéz lenne őket elkülöníteni, és könnyen jogviszály keletkezhet a névazonosságból. Egy korai szepességi monostor létét cáfolja a Savnik/Stiavnik mellett 1223-ban létrehozott ciszterci monostor2 2 és apátjának 13. századi megnevezése. A 13. század elején alapított monostor apátját a 13. század folyamán leginkább csak egyszerűen szepesi apátnak (abbas de Scepus) nevezték,2 3 miként tette azt önmaga is, csupán az 1260-as években két alkalommal,2 4 továbbá 20 Egy Szent Márton bencés monostor létezése esetén a nagyon pontos határleírásban bizonyosan utaltak volna arra, hogy a határ az említett helyen a két, közvetlenül egymás mellett, az út jobb és bal oldalán álló Szent Márton egyház között halad el a lőcsei úton. 21 MES II. 27-28. 22 Heruay L. Ferenc. Repertórium historicum Ordinis Cistreciensis in Hungaria. Roma 1984. 172.; Keglevich Kristóf: A szepesi apátság története az Árpád- és Anjou-korban. Fons 14. (2007) 5-11. 23 1248: abbate videlicet de Scepus — Hazai okmánytár I-VIIL Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. (a továbbiakban: HO) VIII. 52.; 1256: per discretum virum D. Albertum Abbatem de Scepus dilectos et fídeles nostros fecimus introduci — Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829- 1844. (a továbbiakban: CD) IV/3. 21. (RA 1239. sz.); 1257: Dominus Albertus Abbas de Scepus — CD IV/2. 441.; 1263: in litteris Alberti abbatis de Scepus — RA 1/3. 414. (1349. sz.); 1271: fidelis noster, vir religiosus, abbas de Scepus — CD V/l. 128. (RA 2109. sz.); 1291: Nos fráter Johannes dictus abbas de Scepus totusque conventus eiusdem loci — HO VII. 217.; 1297: Nos fráter Johannes abbas de Scepus et totusque conventus eiusdem loci — HO VII. 266.; 1315: Nos fráter Joannes dictus abbas de Scepus totusque eiusdem loci conventus — CD VIII/1. 583, vö. Keglevich K.\ A szepesi apátság i. m. 3^4. 24 1260: fideles nostri, Albertus Abbas et conventus monasterii B. V de Scepus de ordine Cisterciensi — CD IV/3. 21. (RA 1239. sz.); 1264: Nos Abbas dictus Albertus Ecclesie beate virginis Marie de Scypis — HO VI. 125.
