Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
sen azonos módon intézkedik a Mátyás halálát követően elfoglalt javak visszaadásáról, persze ismét egy új határnapot, áldozócsütörtököt (1492. május 31.) jelölve ki. Eszerint: ha valaki a felszólításra sem adná vissza a birtokokat, idézzék 32. napra a király vagy nagybírái elé, ahol ítéljék el őket, az elfoglalt javakat adják vissza jogos tulajdonosaiknak, míg az elítélt maradék vagyonát, kártérítést adva belőle a sértettnek, az uralkodó szabadon eladományozhatja.64 Jól látható ez alapján, hogy a Fehérvárott kelt rendelkezések egy része bekerült az 1492. évi dekrétumba. Ennek megfelelően természetesen több intézkedés 1490. szeptemberi eredetére következtethetnénk, de ezeknek írásos nyoma nem maradt. A lefoglalt birtokok visszaadásához hasonlóan például megszokottnak számított a törvénytelenül, azaz királyi engedély nélkül emelt erősségek lerombolásának a szankcionálása is (például 1492. évi 15. törvénycikk). Talán egy ilyen tartalmú fehérvári intézkedésre utal az az 1491. júliusi parancslevél, amellyel az uralkodó meghagyta a nyitrai ispánnak Forgács Félix komjáti kastélyának lerombolását, amit ez „Mátyás király halála után, a mi [ti. Ulászló király — N. T.] és az ország főpapjai meg bárói engedélye nélkül, illetve az ország szokása ellenére" emelt.6 5 Az már sokkalta kézenfekvőbb, hogy a végül elmaradt 1491. pünkösdi (május 22.) országgyűlés időpontjáról is Fehérvárott született döntés. Két 1490. október 22-én kibocsátott oklevélben ugyanis azt olvashatjuk, hogy egyes szász településeknek — illetve azoknak, akik Mátyás király halála óta vámkiváltságaikat megsértették — ezt az időpontot jelölték ki arra, hogy bemutassák ezzel kapcsolatos jogbiztosító irataikat.6 6 Ha felidézzük azt, hogy az 1490 őszén zajló pereket is az 1491. évi György-napi nyolcadon (május-június) kívánták tovább tárgyalni, jól látszik, hogy a király környezete reménykedett a háború tavaszig történő sikeres lezárásában. Rendelet a telekkatonaságról Bonfmi elbeszélése szerint a koronázás utáni, éjjel-nappal tartott tanácsüléseken hozzáláttak ahhoz, hogy kinevezzék az országos méltóságokat és — felkészülendő a többfrontos háborúra — szétosszák az ország területeit.6 7 A 64 CJH I. 488. 1,5 1490. júl. 4.: fidelis noster egregius Felicius similiter Forgach, post scilicet mortem prefati condam domini Mathie regis in eodem oppido Komyathy preter annuenciam nostram et dominorum prelatorum et baronum regni nostri, alioquin eciam contra consuetudinem regni similiter castellum erexisset — DL 59 809. 1)6 1490. okt. 22.: Si autem vos aut alter vestrum in facto solucionis huiusmodi tributi pociora et efficaciora iura, quam dicti exponentes, se habere speraret, illa ad proximam regnicolarum convencionem sive dietam, que ad festum Penthecostes nunc venturum indicta est, ubi videlicet eciam iidem exponentes iura sua et privilegia superinde producent, producere debeatis et teneamini, quibus visis et examinatis nos taliter providebimus, ut nullius iuribus quitquid detrahatur ... - DF 247 067. (Brassói kerület és a Barcaság), DF 285 609. (medgyesi és nagyselyki szász székek). - Itt jegyzem meg, hogy Kronológia 320. szerint 1491. ápr. 24. körül „országgyűlést tartanak a Rákosmezőn. (Lefolyását és végzéseit nem ismerjük.)". Talán azon csonka keltezésű oklevél (DF 268 116.) hivatkozása állhat e tévedés hátterében, amelyet eddig 1491-re datáltak, holott minden bizonnyal 1501-ben kelt. 67 de sortiendis provinciis agi ceptum est ... Aulica munera ita partiri piacúit ... — Bonfini IV/X/130-134.
