Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
dalom anyagi létében leginkább veszélyeztetett csoportját, a polgárháborús idők nagy veszteseit célozta meg. Mivel az amnesztiára egyedül ez az adománylevél hivatkozik, a rendelet kelte nehezen meghatározható. Ha hihetünk annak a kitételnek, hogy Bellyei sem a 25. napig, sem azóta nem tért meg Ulászló hűségére, akkor az utolsó lehetséges időpont kiszámításához október 11-től legalább 24 napot kell visszaszámolnunk, ez pedig szeptember 17-re, a király fehérvári tartózkodásának idejére esik. Bár nem volna ésszerűtlen gondolat az sem, ha azt tennénk fel, hogy az amnesztia lejártát az uralkodó a koronázás idejére időzítette — így a kihirdetés időpontja szeptember 14-től visszaszámítva augusztus 20. körül lenne —, egyértelműen ez ellen szól a fenti érv, hogy a birtokadományok október 10-ig teljességgel hiányoznak. Magam azt gyanítom, hogy Bellyei Péter — nem kizárt, hogy testvérével egyeztetve — megvárta a kijelölt határidőt, és ura segítségével azonnal kiállíttatta azt az adománylevelet, amely biztosította, hogy a családi birtokok semmiképpen ne kerüljenek idegen kézre. így Ulászló amnesztia-rendeletét gyaníthatóan fehérvári tartózkodásának elején, a koronázási előkészületek alatt, szeptember közepén tette közhírré. Rendelet a hatalmaskodásokról Középkori törvényeinkben általános az a törekvés, hogy a zavaros időszakokban tett, ezáltal törvénytelen vagy megkérdőjelezhető intézkedéseket — például várak, erődítmények emelése, birtokfoglalások — az exlex állapot végeztével fel kell számolni, hogy visszaállhasson a polgárháborús helyzetet megelőző törvényes rend. Például 1445-ben az országgyűlés, míg 1464. évi koronázásakor Mátyás hozott ilyen értelmű határozatot, a felülvizsgálandó időszak elejét mindkét esetben Albert király halálának időpontjában (1439) állapították meg.4 9 A koronázást követően így Ulászló király környezete részéről természetes igényként merült fel, hogy a Mátyás halála óta véghez vitt hatalmaskodások kárvallottainak a törvény erejével kell jogorvoslatot biztosítani. Az erről kibocsátott rendelkezésre két oklevél hivatkozik, az egyik október l-jén, a másik 5-én: mindkettő a Kisvárdai család két ága között támadt nézeteltéréseknek köszönhette keletkezését és a Zichy család zsélyi levéltárában maradt fenn.5 0 Az első szerint Kisvárdai János nevében panaszt tettek az uralkodónál, hogy Kisvárdai Aladár Mátyás király halála után elfoglalta Kisvárda várának Jánost megillető felét, illetve az ahhoz tartozó Szabolcs és Szatmár megyei településeket és birtokrészeket, ahol neki és jobbágyainak állatok elhajtásával, különböző értéktárgyak elhordásával, a szőlő leszüretelésével és a bor elvitelével, 49 Vö. 1445. évi II-TV, XII. tc. (Decreta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. IPublicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 11.] Bp. 1976. 341, 344-345.), illetve 1464. évi XII. tc. (Decreta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. Francisci Döiy collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. [Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 19.] Bp. 1989. — a továbbiakban: DRH 1458-1490. — 145.) 50 1490. okt. 1.: DL 82 026.; okt. 5.: DL 82 027-82 028,
