Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
A név szerint megemlített szentek közül Szűz Mária, Mária Magdolna, Szent Katalin, Keresztelő Szent János, Szent Ferenc és Szent Kozma és Dámján mellett természetesen nem hiányzott a végrendelkező névadó szentje, Szent László sem. Hermanfi azt a szigorű kikötést tette, hogy amennyiben a csázmai káptalan nem teljesítené maradéktalanul a rendelkezését, a zágrábi püspöknek jogában áll lefoglalni a birtokot, és a kanonokok helyett folytatni a misézést. A misék költségére ugyancsak a káptalannak adományozta az orbonai szőlőhegyen lévő szőlőjét, melyet aműgy is a herisinci jobbágyok műveltek. Az otnyai/herisinci egyház plébánosának külön is adott négy jobbágytelket, hogy minden hónapban misézzen az elhunytakért, a meghatározott imádságokkal. A kristallóci egyház plébánosának 25 forintot, gabonát és bort hagyott, hogy káplánjaival minden nap misét mondjon az elhunytakért. Az obszerváns ferencesek remetinci kolostorának 400 forintot hagyományozott,261 ugyanazok bori kolostorának száz forintot, és külön ötven forintot a kertre. A csázmai Szentlélek templom falának és tetejének karbantartására 300 forintot hagyott, a főoltárra (pro tabula ad maius altare) hetvenet. Nem feledkezett el a domonkosok csázmai Mária Magdolna kolostoráról sem: ennek építési költségeire 270 forintot rendelt, havi misézés kötelezettségével. A zágrábi és csázmai prebendáriusoknak külön-külön 25 forintot adott misemondásra. A bakvai pálosoknak ugyancsak építkezésre hagyott ötven forintot, a dobrakucsai Szent Anna kolostornak huszonötöt. Megemlékezett a pekerszerdahelyi ágostonos remetékről is, nekik tíz forint jutott. Száz forintot utalt ki öt obszerváns ferences kolostor szerzeteseinek ruházatára, de az oklevél szakadása miatt sajnos csak Polyancz, Szentlászló és Remetinc neve olvasható. A csázmai Szentlélek templomban egy saját Szűz Mária-oltár felállítására és felszerelésére 100 forintot rendelt. Testamentumának írójával, Imre fráterrel ügy egyezett meg, hogy az a domonkosok budai Szent Miklós vagy pécsi Szent Tamás kolostorában az év minden napján misét celebráltat László úr lelki üdvéért; erre ezer (!) forintot tett félre, de azzal a feltétellel, hogy a pénzt csak akkor kaphatja meg a barát, ha előbb írásos kötelezvényt ad. Huszonöt forintot hagyott még ötven szegény ruháztatására, százat az otnyai Szent Pál templom renoválására, végül háromszázat a saját temetésére. Kincseinek egy részéből, amit nem feleségére és fogadott fiára hagyott, ugyancsak kegytárgyakat készíttetett: a Gergely nevű fejérkői ötvös262 által készített két nagy aranyozott ezüst kupából és másik háromból négy kehely készítését rendelte, egyet a csázmai Szentlélek egyházban a saját oltárára, egy másikat a kristallóci plébániaegyháznak, a harmadikat a csázmai domonkosoknak, a negyediket pedig a bori ferenceseknek. Végül a latkovinai (mogori) Szent János egyház számára egy ezüst feszületet készíttetett. 2(11 Felteszik, hogy a remetinci ferences kolostort maga Battyányi Boldizsár alapította 1460 és 1480 között, legújabban 1. F. Romhányi Beatrix-. Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 55. (a korábbi irodalommal). Tekintve azonban, hogy Remetinc a grebeni uradalom tartozéka volt, és mint ilyen a várral együtt 1445 és 1489 között előbb Vitovec János, majd a fiai kezén volt, az alapítás kérdése távolról sem tekinthető megnyugtatóan tisztázottnak. 21,2 Ugyanarról a Gergelyről van szó, akinek az egyik Kasztellánfi 1474-ben 50 forintért zálogosít egy birtokrészt, 1. Mályusz E.\ Szlavóniai és horvátországi pálos i. m. (Első közlemény) Levéltári Közlemények 3. (1925) 153.
