Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
tás miatt, egyben segítséget kérjenek Mátyástól. Tudomásunk szerint Szlavóniát 1476 nyarán, a boszniai pasa krajnai hadjáratával egyidőben érte török támadás,20 8 amikor Körös városát is felégették,20 9 de kétséges, hogy erre vonatkozott-e a szlavón követek panasza. A király ugyanis novissime bekövetkezett támadásról beszél, ráadásul nem világos, hogy a szlavón nemesek miért csak több mint egy évvel később szánták volna rá magukat a követküldésre, miközben, mint Hermanfi László példája mutatja, Budán azt korábban is megtehették volna. Ezért nagyon valószínűnek tűnik, hogy az 1477 szeptemberében Friaul ellen indított nagy oszmán portya érte el Szlavóniát is, még ha ennek közvetlen bizonyítéka nem is áll rendelkezésre.21 0 Mátyás a követeknek adott válaszában tolmácsolta együttérzését, de világossá tette, hogy az osztrák háború lezárásáig nem áll szándékában a török kérdéssel foglalkozni. Addig is elrendelte, hogy közösen gondoskodjanak a védelemről, és egyesítsék erőiket, hogy az ellenség ne tudjon többé betörni a tartományba. Ez a spanyolviasz feltalálásának minősített esete volt, amivel az uralkodó is tisztában lehetett, ezért konkrét utasításokkal is megtoldotta válaszát. Egervári László bánt és Laki Tuz Jánost megbízta, hogy tartsanak tartománygyűlést, ahol számba kell venni, hogy a mágnások és a nemesek hány embert képesek fegyverben tartani, majd minden egyes mozgósításnál az így készült lajstrom alapján ellenőrizzék a ténylegesen megjelent létszámot. Emellett azt is megparancsolta, hogy a bán mellé válasszanak egy kapitányt, aki támadás esetén segít a mozgósításban és a védekezésben. Utóbbi rendelkezés értelme nem világos. Mivel ekkor Egervári László már egyedül viselte a dalmát-horvát és a szlavón báni címet, talán arról kívánt ily módon gondoskodni Mátyás, hogy a bán esetleges horvátországi lekötöttsége idején is legyen, aki irányítja a szlavón mozgósítást. Mindenesetre a későbbiekben nem hallunk választott kapitányról Szlavóniában, tehát az intézkedésnek nem lett foganatja. Végül Mátyás, mintegy mellékesen, négy évi adómentességet adott a fenyegetett tartomány lakóinak.21 1 A király által elrendelt gyűlésre 1478. január 20-án került sor Zdencen. Az egybesereglett mágnások és nemesek célja ugyan az volt, hogy gondoskodjanak a törökök által súlyosan károsított Szlavónia hatékonyabb védelméről, ezirányú végzéseikről azonban, sajnos, semmit nem tudunk. Az viszont ismert, hogy a jelenlévő nemesek, köztük második helyen Hermanfi László, ismét megállapodást kötöttek Osvát püspökkel a tizedfizetés ügyében, kölcsönös engedményeket tevén egymásnak.21 2 Véglegesnek azonban, mint a fejlemények mutatják, ez a megállapodás sem bizonyult. A zdenci gyűlés után Hermanfi László újfent Budára ment, ahol minden bizonnyal ismét Körös megyét képviselte az országgyűlésen.21 3 Nem tudjuk viszont, hogy mi állt ugyanezen év novemberében velikei tartózkodása mögött, 208 Franz Babinger: Mehmed der Eroberer und seine Zeit. München 1953. 381. 209 Mon. civ. Zagr. VIII. 264. 210 Babinger, F.: Mehmed der Eroberer 391-392. 211 Kukuljevic, J.\ Jura 208-209. 212 Kukuljevic, J.: Jura 215-216, a nevekben sok hibával. Az eredeti: DF 252 069. 213 DL 102 198.
