Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
ahol kétséget kizáróan Egervári László bánnal időzött, talán valamiféle gyűlés keretében.21 4 1480 nyarán viszont egy szerencsés véletlen folytán pontosan megragadható újabb budai látogatásának egyik momentuma. Fővárosi tartózkodásajúnius 12-én adatolható,21 5 márpedig ugyanezen a napon Ország Mihály nádor „az ország nemeseivel és az ítélőmesterekkel" bíráskodott; amiből elég nyilvánvaló, hogy Hermanfi László Korotnai János bírótársa volt a nádori törvényszéken.21 6 Hogy éppen ebből a célból utazott Budára, vagy, ami valószínűbb, egyéb dolgai mellett, Korotnai hívására csatlakozott a nádori kúriához, nem dönthető el. Az eset érdekességét néhány évvel későbbi alnádori kinevezése jelenti, aminek egyetlen konkrét előzményeként e bírótársi működés hozható fel. Az 1481 februárjában Zágráb mellett tartott szlavóniai közgyűlés bizonyos szempontból Hermanfi László közéleti pályafutásának egyik csúcsa. Nem mintha a király jelenléte, vagy az összegyűlt bárók illusztris gyülekezete újdonság lett volna számára. Ugyancsak régi ismerősei voltak a közgyűlést ténylegesen levezető ítélőmesterek, Korotnai János és Hásságyi István. A dolog érdekességét inkább az adja, hogy — mint azt Tringli István bemutatta — a közgyűlés az 1471. évi Mátyás-ellenes összeesküvés kései politikai megtorlásaként értelmezhető, és ilyen minőségében kiemelkedik a hagyományos közgyűlések sorából.21 7 Az csak természetes, hogy Hermanfi László a Körös megyei esküdtek sorában kapott helyet, és így részt vett a levelesítő jegyzék összeállításában. Nem tudjuk, hogy személyesen miképpen vélekedett egykori dominusa, Tuz János levelesítéséről, akinek ezzel megpecsételődött a sorsa. Az viszont figyelemre méltó, hogy László úr közvetlen szomszédai közül politikai okokból került a listára Vragovci Ördög Péter, Palicsnai Zöld Péter, Hedrihovci Gáspár, Mellesovci János és Temenicai Stefekfi János is. Azok közül, akik korábban valamilyen okból szembekerültek László úrral, ugyancsak a listára került Garai Jób, Ervencei László és Leusták bélai apát. Természetesen hiba volna azt gondolni, hogy minden ilyen eset mögött Hermanfi személyes befolyása állt, hiszen így aligha került volna a listára barátja, Garignicai Pozsegai Miklós. Az viszont elgondolkodtató, hogy még az esküdtek közül is levelesítették Szenesei Lászlót, Décsei Rohfi Lászlót és Ko-214 DL 103 827. 215 DL 100 935. 216 DL 30 901. 21 ' Tringli István kitűnő tanulmányához (Tringli István-. Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 291-318.) csupán két kisebb kiegészítés kívánkozik. Az egyik, hogy a Körös megyei jegyzékben alispánként szereplő Desnicei Kapitánfi András ekkor valójában Egervári László vicebánja, és így Körös megye ispánja; az oklevél nem szlavóniai írnokát nyilván az vezette félre, hogy a négy szolgabíró mellé anyaországi szokás szerint automatikusan alispánt képzelt. A másik vicebán, Raszinyakeresztúri Bocskai Péter viszont valóban hiányzik. A másik megjegyzés, hogy Ország Mihály nádor és Bátori István országbíró, bár nyilván nem vettek részt a közgyűlés munkájában, azért megfordultak Zágrábban. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy febr. 12-én a felsorolt püspökök és bárók — köztük Egervári László bán, Marcali László, Szécsi Miklós és Parlagi György ajtónállómester -— valóban a két ítélőmester, nem pedig uraik bírótársai voltak, amidőn Kozora vár ügyében ítélkeztek (Alsó-szlavóniai okmánytár 1244-1710. Szerk. Thallóczy Lajos. Horváth Sándor. Bp. 1912. 218.) Ezen adat egyébként Bátori országbíró itineráriumába is beilleszthető, vö. Tringli I.: 1481. évi közgyűlés i. m. 294-295.
