Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
ket, ekkor azonban csak Osvát püspök jelent meg. A király tanácsának tagjaival19 1 együtt újfent megvizsgálta a főpap által bemutatott okleveleket, és annak panaszát megalapozottnak találta. Ezért úgy ítélt, hogy a szlavón nemesek kötelesek a korábbi feltételekkel fizetni a tizedet, egyszersmind megparancsolta, hogy függesszék fel a pápa előtt indított perüket.19 2 A király érvelése jól mutatja, mennyivel többre értékelte egy éppen a tizedeknek köszönhetően gazdag püspök politikai hasznosságát, mint a szlavón nemesség esetleges szolgálatait; azért sürgette ugyanis a viszály lezárását, nehogy „a püspök úr és utódai az ilyen perektől akadályoztatván ne tudjanak kellő szabadsággal foglalkozni királyságunk fontosabb ügyeivel".19 3 A rájuk nézve kedvezőtlen döntés cselekvésre sarkallta a szlavón nemeseket. Május elején egyetemük képviseletében megjelent az udvarban Bikszádi Péter, Desnicei Kapitánfi András és Korbovai Vidfi János, és előadták megbízóik taktikus érvelését. Eszerint képtelenek egyszerre a királyt szolgálni, ellenállni a gyakori török betöréseknek, valamint az előírt módon fizetni a tizedet. Ezért kérik, hogy a király lépjen fel érdekükben a püspöknél, legalább a köles tizedének ügyében. Mátyás ezúttal kifejezetten a tanácsot utasította közbenjárásra, amelynek négy világi tagja között ismét megtaláljuk Ernuszt János hivatalban lévő és Szapolyai Imre volt szlavón bánt.19 4 Mivel Osvát püspök is hajlott a megegyezésre, úgy állapodtak meg, hogy a püspök haláláig a köles kepéje után csak négy dénárt kell fizetni. A szlavón nemesség egyetemének képviselői, Varasd megye kivételével,19 5 május 14-én Körösön gyűltek össze, ahol Korotnai János protonótárius jelenlétében megerősítették a Budán kötött megállapodást. Grebeni Hermanfi Lászlót ezúttal Dombai Miklós és Szenesei László mögött a harmadik helyen találjuk.19 6 Hermanfi László második vicebáni hivatalviselése nem ura halálával ért véget. 1475. június 24. és július 7. között ugyanis eg}' másik befolyásos szlavóniai nemes, Raszinyakeresztúri Bocskai Péter vette át László úr helyét Pozsegai mellett.197 A váltás oka ismeretlen: Hermanfi ugyanis sem Ernuszt kegyét, sem a szlavóniai nemesség bizalmát nem vesztette el. Feltűnő azonban, hogy a váltásra röviddel az 1475. tavaszán tartott országgyűlés után került sor. Ezen a nemesség fejenként jelent meg,19 8 elképzelhető, sőt, valószínű tehát Hermanfi 191 6 főpap, 7 báró, vö. Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idejében. Századok 122. (1988) 198. 192 DF 252 060. !9! precipue vero ne ipse dominus episcopus et sui successores huiusmodi litibus amplius impediti maioribus regni nostri negociis incumbentibus libere vaca[ri] nequeant — uo. •— Mint éppen Hermanfi László példája mutatja, a szlavón nemesség politikailag hasznos vezetőit egyébként is magához tudta kötni a király. 194 DF 252 058., vö. Kukuljevic, J.: Jura 211-212. - Érdekes, hogy bár Laki Tuz János volt szlavón bán ekkor ugyancsak Budán tartózkodik, és közreműködik az Osvát püspök és a Gesztiek közötti különmegállapodás létrehozásában (DF 252 057.), a szlavón nemesség és a főpap közötti közvetítésből Mátyás, aligha véletlenül, kihagyta. 195 Varasd megye „alkotmányjogi" különállásának további jele, hogy a tizedek ügyében is külön, Körös és Zágráb megyéktől függetlenül pereskednek a püspökkel (DF 252 061.). 196 DF 252 056. és DF 268 096. (az előbbivel azonos szöveggel). 197 DL 103 770., 103 771. 198 Kubinyi A.: Máyás i. m. 98.
