Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
kapcsolatok kifejezetten politikai természetű részét a többitől elválasztva kezelték. Vagyis ha egy diplomáciai lépésnek kereskedelempolitikai vonatkozása is volt, akkor a politikai szekció kikérte a kereskedelempolitikai szekció tanácsát, de nagyon sok kérdésben pl. jogsegély ügyekben, vagy nemzetközi magánjogi természetű tárgyakban az adminisztratív szekció véleményét és közreműködését is. A legbizonytalanabb ebben a szerkezetben a miniszter kabinetirodájának helye volt (Cabinet des Ministers). Hiszen ismeretesen ez az iroda nem pusztán a minisztérium elnöki ügyeit intézte, hanem a birodalmi közösségből, a közösügyes szisztémából eredő dolgokat is: a közös minisztertanács összehívását, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek vezetését, a minisztérium képviseletét a delegációs üléseken; ez tartotta fenn a kapcsolatot a két ország kormányával. Az 1880-as évektől az okkupált tartományokkal kapcsolatos tárgyak is hatáskörébe tartoztak. Ez az osztály ui. több volt, és más is, mint egy miniszter szokványos személyes hivatala. A Cabinet des Ministers vezetője fontosságában bizonyosan megközelítette a szekciófőnökét.78 A minisztérium politikai ügyosztályai élén rendszerint követek álltak, az adminisztratív osztályokat miniszteri tanácsosok, vagy osztálytanácsosok vezették. A Referats- und Geschäftseinteilung felsorolta az egyes ügyosztályok összes hivatalnokát, feladatkörét,79 pontos helyét a hierarchiában. A külképviseleteken a tényleges politikai munkát a misszióvezető végezte. Ót helyettesíthette szükség esetén a Botschafts-, ill. a Legationsrat, s ha ilyen nem volt, a követségi első titkár. A többi beosztottra csak technikai feladatokat bíztak. A jelentések tisztázatát csak fogalmazási karban lévő tisztviselők végezhették, a titkársághoz tartozók sohasem.80 Csak nagyon kivételes esetben fordult elő, hogy fiatalabb tisztviselő, természetesen a misszióvezető hozzájárulásával maga fogalmazzon meg egy fontosabb politikai, vagy gazdaságpolitikai iratot, amit aztán a követség vezetője saját kísérő levelével ellátva továbbított miniszterének. A követség adminisztratív jellegű feladatait a fiatal fogalmazási tisztviselők végezték a rangidős titkár vezetése alatt. De a misszióvezető ezeket az aktákat is láttamozta.8 1 A Kanzlei, a titkárság a szolgálati szabályzat szerint az első titkár fennhatósága alá tartozott, mert a felette álló Botschaftsrat csak politikai teendőket látott el.82 A tisztviselők mindig vigyáztak arra, hogy ne nyilatkozzanak olyan kérdésekben, ne legyen olyasmiről saját nézetük, ami nem tartozott hatáskörükbe, általában ne tegyenek olyasmit, ami hivatali rangjukat meghaladná. A hivatalnok magától értetődően tiszteletben tartotta az előírásokat, hatásköri viták-78 Somogyi, Kormányzati rendszer a dulaista Habsburg Monarchiában 79-81. 79 Gyakran a feladatkör alapján lehet következtetni a hivatalnok egyébként meg nem jelölt nemzetiségére ill. állampolgárságára.A magyar kormánnyal, magyar delegációval magyarok tartották a kapcsolatot. 80 Süle a porosz bürokráciáról azt hja, hogy a Kanzlei a 19. században leértékelődött, pusztán irodává /Schreibstube/ alakult. A Kanzleibeamter feladata, hogy az eredeti szövegből /Urschrift/ tisztázatot és másolatot készítsen, azt összeolvassa /Kollationieren/ - ez a tevékenység és vele a hivatalnok rangja veszített presztízséből. Süle, Preußische Bürokratietradition 57-58. 81 Vö. Csáky, Vom Geachteten zum Geächteten 97-98. Rumpier azt írja — ellentétben az általánosabb művekkel —, hogy nincsen a fogalmazói és a Kanzleidienst között olyan merev határ, mint más hivatalokban. Rumpier, Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Außenpolitik der Habsburgermonarchie 1848-1918, 90 82 Musulin, Das Haus am Ballplatz 29.
