Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
nak, túllépéseknek az aktákban alig akad nyoma, s ha mégis, az rendszerint közvetett jellegű. A hivatali hierarchia, az előmenetel feltételei A katonaihoz hasonló hivatali rangfokozatok rendszere, az a gyakorlat, amely alapjában a szolgálatban töltött időhöz köti a mintegy kötelező előléptetést eredetében a 18. század végére nyúlik vissza. A Habsburg Monarchiában II. József egy új, hivatásos bürokráciát akart teremteni; ezt szolgálta, hogy a hivatalnok származásától függetlenül alsó rangban kezdte és a gyakorlat megszerzésével, az idő múlásával emelkedett pozíciójában. A senioritás, a szolgálati idő meghatározó volta az előléptetésben, szándékában és eredetében a társadalmi egyenlőséget, azaz a hivatal polgárosodását szolgálta: lehetővé tette a vagyonnal nem rendelkező polgári elemek hivatalvállalását, és biztosította számukra a rangjuknak megfelelő (standesmäßig) életvitelt. A modern, polgári jellegű bürokrata gépezet kialakulása azonban nagyon lassú folyamat volt, amely legkésőbben a legelőkelőbb testületben jutott érvényre, az udvarhoz ezer szálon kötődő ballhausplatzi gépezetben és a diplomáciai testületben. Beust 1868 őszén tervet dolgozott ki a külügyi szervezet átalakítására. Reformjának lényege, hogy szabályozza a diplomáciai testület korábban pontosan nem rögzített rangrendszerét: a diplomáciai kar tisztviselőit más tisztviselőkhöz hasonlóan fizetési osztályokba sorolja és pontosan szabályozza, hogy az egyes diplomata állások milyen ballhausplatzi beosztással egyenértékűek. Ezzel egyrészt megteremti a kétféle szolgálat, tehát a központi apparátus és a külszolgálat közti átjárás hivatali-jogi feltételét, a gyakorlati megvalósulás persze egy folyamat, amely fokozatosan megy végbe. Másrészt a diplomatákat előlépési lehetőségeik vonatkozásában (legalábbis a bürokratikus előírások szerint) a többi állami tisztviselőkhöz teszi hasonlatossá.83 Beust 1868. évi reformjának indítéka és hatása a polgárosodás irányába mutatott; nem abban az értelemben, hogy a külügyi tisztviselők és a diplomaták ettől kezdve a polgárságból verbuválódtak volna, csak a szerkezet alakult szabályos polgári hivatallá. Figyelemreméltó, hogy a miniszter terve indokolásában az alkotmányos viszonyokra utal, arra, hogy az új szisztéma megfelel az alkotmányos követelményeknek: hogy a parlamenti testületek csak egy átlátható és egységes hivatali szerkezetet támogatnak majd, azaz a delegációkkal csak egy ilyen külügyi apparátus költségvetését lehet elfogadtatni. Vagyis az alkotmányos átalakulás és a bürokrácia átszervezésének összefüggése Beust számára is evidencia. Az 1870-es évektől kezdődően így alakul a külügyi tisztviselők besorolása. 1. táblázat8 4 Fizetési osztály A központi vezetés tisztviselői Diplomaták I. miniszter II. nagykövet 83 Au. Vortrag von Beust betreffend die Normierung des Rangverhältnisses des österreichischen diplomatischen Corps 1868. november 14. HHStA, AR. Fach 6, Karton 1. [KZ. 4217], 84 Uo. Továbbá: Jahrbuch des k. u. k. Auswärtigen Dienstes 1906. (Wien 1906) 33-34.
