Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - László Borhi: Hungary in the Cold War 1945-1956: Between the United States and the Soviet Union (Ism.: Mark Kramer) I/259

László Borhi HUNGARY IN THE COLD WAR 1945-1956: BETWEEN THE UNITED STATES AND THE SOVIET UNION Central European University Press, Budapest - New York, 2004. IX+352 o. MAGYARORSZÁG A HIDEGHÁBORÚBAN 1945-1956: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUNIÓ KÖZÖTT Borhi László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelkedő könyvet írt. Jelentős kutatásokat végzett magyar, orosz, amerikai és francia levéltárakban, és mindennek jó hasznát vette. Még azok is gondolatébresztő, jól áttekinthető és meggyőző munkának tartják majd Borhi könyvét, akik nem értenek egyet Borhi minden megállapításával. A Magyarország a hidegháborúban jókor érkezett, mert viszonylag kevés levéltári forrásokra alapozott elemzés áll rendelkezésre a magyarországi kommunista korszak első éveiről. Az elmúlt évtizedben nagyszámú tudományos elemzés látott napvilágot magyarul, angolul, oroszul, olaszul és németül az 1956-os magyar forradalomról, amelyet könyvének utolsó előtti fejezetében Borhi is elemez. Ennél jóval kevesebb újraértelmezés olvasható a kommunista hatalomátvételről, illetve a kommunista berendezkedés megszilárdításáról. Borhi könyve tehát hiányt pótol, és a továbbiakban kiindulási pontul szolgál majd a témáról írt könyveknek. Emellett a munka figyelemre méltó hozzájárulás a hidegháború okait elemző hatalmas szakirodalomhoz. A legtöbb történész, aki a kelet-európai szovjet politika, illetve a kommunista tömb megalakításának indítékait kutatja, elsősorban a katonai-politikai okokra helyezi a hangsúlyt. Borhi elismeri, hogy ezek az okok fontosak voltak, de nagyobb jelentőséget tulajdonít a gazdasági tényezőknek. Más szerzők is felfigyeltek már Magyarország, illetve tágabb értelemben véve Kelet-Európa gazdasági jelentőségére a Szovjetunió számára, de Borhi szisztematikusabban tekinti át ezt a témát, és fontos levéltári adatokkal támasztja alá érveit. Bemutatja, hogy a Szovjetunió gazdasági nyomás alá helyezte Magyarországot, nem csak azzal, hogy jóvátétel gyanánt hatalmas mennyiségű anyagot és pénzügyi erőforrást vont ki Magyarországról, de helyi kommunista funkcionáriusok segítségével szovjetizálta a magyar gazdaságot, ennek segítségével erőforrásokat csoportosított át Magyarországról a Szovjetunióba. Borhi meggyőzően érvel amellett, hogy a szovjetek gazdasági uralma Magyarország fölött megerősítette a Szovjetunió katonai és gazdasági dominanciáját, illetve elvágta Magyarországot a nyugati világtól. A szovjet megszállás alatti mostoha bánásmód nem volt váratlan. Magyarország Németország szövetségese volt a második világháború alatt, hadserege pedig végig kitartott a németek mellett. Borhi megjegyzi, hogy mire a szovjet csapatok 1944 őszén magyar területre léptek, a Szovjetunió joggal tekintette Magyarországot ellenségnek, amelyre megszállás és nem felszabadítás vár. A szovjet csapatok nagy számú rablást, nemi erőszakot és más erőszakos cselekményt követtek el, bár ezeknek az atrocitásoknak a mértéke elmaradt a Németország szovjet megszállási zónájában tapasztaltaktól, ahol mintegy 2 millió nőt erőszakoltak meg szovjet katonák. Összehasonlításul Magyarországon a Borhi által idézett adatok szerint mintegy 50-200 ezer nőt erőszakoltak meg. Mindazonáltal, bár Németország keleti zónájában a szovjet csapatok még brutálisabban viselkedtek, mint Magyarországon, a szovjet megszállás önkényes brutalitása súlyos terhet rótt a magyar társadalomra. Nem volt a megszállás kezdeti szakaszának egyetlen olyan pillanata sem, amikor enyhült volna a szovjet megszállási politika. 1949 áprilisában Vlagyimir Gyekanozov, a Szovjetunió Külföldi Javait Kezelő Állami Igazgatóságának helyettes vezetője kijelentette, hogy a győztes ország (mármint a Szovjetunió) érvényesíti jogait a legyőzött (mármint Magyarország) fölött amiért háborút indított ellene. Borhi bemutatja, hogy a szovjet csapatok jelenléte megkönnyítette a kommunista rendszer és a szovjet uralom fokozatos bevezetését Magyarországon. Az 1945. évi szabad választások hatalmas győzelmet hoztak a Független Kisgazdapártnak, amely a szavazatok 57 százalékét kapta. Ezzel szemben a Magyar Kommunista Párt csak a voksok 17 százalékát kapta, ami mélységesen felháborította a moszkvai vezetést. A kisgazdák annyi szavazatot kaptak, hogy könynyedén kormányt alakíthattak volna, de már előre megállapodtak, hogy koalíciós kormányt alakítanak a kommunistákkal és más politikai pártokkal. A szovjet politika közbelépésének köszönhetően a belügyi és más fontos tárcákat a kommunisták kaptak meg. Az elkövetkező két évben Magyarországot formálisan koalíció vezette. Ez alatt az idő alatt a kommunista párt a megszálló