Századok – 2008
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből I/205
Az Akadémia — hol a szükséges rendeléseket már megtettem — csak akkor fogja az adakozásokat nyilványosságra hozni, midőn már nagyobb öszveg egybegyűlt, s így elháríttatnak azon akadályok, melyek a gyűjtésnek elébe gördíttetnének, kikerültetik minden nyilványosság és hírlapi discu-ssio, s azonkívül az egész mind a nemzetre, mind Szalayra nézve sokkal díszesebb; mert mi családja érdekében történik, az nem egy barátnak felszólítására következésében [sic!] történt, hanem mint a nemzet spontaneus cselekedete, mint a közérzületnek kifolyása tűnik fel. Sokaknak írtam s írok e tárgyban,6 6 mindazoknak, kiknek közreműködésére számolhatok, de senkinek nem írtam oly bizalommal, mint a Grófnénak, it kérésem bizonyosan teljesíttetni fog. Még csak arra kérem tehát: hogy néhány sorban tudósítson, mélyen tisztelt atya [!] s testvérein kívül kiket fog felszólítani, hogy e szerint intézzem el leveleimet, mert csak azoknak akarok írni magam, hol az szükséges, és a Grófné felszólítása nemcsak bizonyosan sikeresebb, de Szalaynak magának, ha még élne, minden, mi családjáért történik, jobban esne, ha azt Önnek köszönheti. Fogadja mély tiszteletem kifejezését, mellyel maradok alázatos szolgája Eötvös Magyar nyelvű sk. tisztázat. Fénymásolata birtokomban. Az ötödik levél Eötvösnek az életrajzi irodalomban szinte alig érintett gazdasági tevékenységéről tartalmaz érdekes adatokat. Eötvös tagja volt az Alföldet Fiúméval összekötendő vasút előmozdítására létrehozott, többnyire alföldi birtokosokból álló bizottmánynak, amely 1862. november 20-21-én alakult meg Pesten, s amelynek egyik legfőbb szószólója és legtevékenyebb munkatársa Eötvös sógora, az ekkortájt komoly anyagi gondokkal küszködő Trefort Ágoston volt.6 7 Eötvös ez idő tájt írott leveleiben is foglalkozik az üggyel. Egy 1863. július 10-én Szaplonczay Józsefnek írott levelében Eötvös azzal utasította vissza annak Károlyfürdőre szóló meghívását, hogy „az Alföld jelen helyzetében nekünk, kik ott lakunk, minden időt s erőnket arra kell fordítanunk, hogy a fenyegető veszélyeket legalább némiképp elhárítsuk, s minthogy erre az Alföld nevezetes részében csak úgy lehet kilátásunk, ha a tervezett alföldi vasút munkába vétetik, nem hagyhatom el a várost, míg a lépések, melyeket a kormánynál ez ügyben tettünk, vagy sikerhez vezettek, vagy végképp nem hiúsultak meg."6 8 Tudjuk, hogy 1863 nyarán és őszén többször is Bécsbe utazott a koncesszió és a pénzügyi fedezet megszerzése érdekében, s valósággal ingázott Bécs, Pest és az Alföld között.6 9 66 Eötvösnek e tárgyban írott 1864. augusztus 15-i körlevelét a Madách Imréhez intézett példány alapján közli Madách Imre összes művei. S. a. r. Halász Gábor. Bp., 1942. II: k. 1028-1030.; Madách Imre összes levelei. Szerk.: Staud Géza. Madách-könyvtár 8. k. Bp., 1942. II. k. 192-196.; Eötvös József, 1976. 374-377. 67 Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József 1813-1871. Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1903. 227.; Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Bp., 1982. (továbbiakban Mann Miklós, 1982.) 55-56. A bizottmány névsorát ld. uo. 153. 51. jz. Trefort anyagi gondjairól tájékoztatnak Eötvös ez évi naplóbejegyzései, közű Eötvös József, 1977. 592-602. 68 Közli Eötvös József, 1976. 366-367. 69 Ld. a Vachott Sándornéhez intézett 1863. szeptember 3-i, a Gyulai Pálnak szóló 1863. szeptember 12-i s a Falk Miksának szóló 1863. december 3-i levelet. Közli őket Eötvös József, 1976. 367-369. és 371-372.
