Századok – 2008
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből I/205
holnap vagy holnapután tudatni fogja, kinek küldi el Lindauba a csomagot. Magam is sietek az Ön kérdésére, mi a teendő a Köllner Zeitungban16 megjelent cikkel kapcsolatban? felelni. Ami Önt magát illeti: szilárd meggyőződésem: hogy Önnek nem kellene egyszerű újságcikkekre válaszolnia, amennyiben azok nem tartalmaznak olyasmit, ami közvetlenül támadja Louis 17 becsületét, s nem közöltetnek újra több újságban. Louis nem tartozik azon egyéniségek közé, akikről az újságok hivatottak ítélni, sem érdemei, de még hibái sem arra valók, hogy az újságolvasó közönség szórakoztatására szolgáljanak, egy hírlapi vita csak arra lenne alkalmas, hogy ártson azon nagyrabecsülés magas fokának, amelyben az Ön férje az egész világ előtt áll. Németországban hírlapok százai léteznek, többségüknek a nevét sem ismerjük, biztos vagyok abban, hogy néhányban közülük jelent meg Louis elleni gyalázó cikk, anélkül, hogy azokról tudnánk, s anélkül, hogy azok B[atthyány] reputációjának a legkevésbé is ártottak volna.18 Minden kormánynak száz eszköze van arra, hogy újságcikkeket vásároljon, s a legjobb, amit tenni lehet, hogyha belátva annak lehetetlenségét, hogy mindegyikre válaszoljunk, mindegyiket válasz nélkül hagyjuk. A nagy tömeg — még ha összességében kevéssé értelmes is —jól tudja, mit tartson a hírlapi cikkekről. - Ami sógornőjét1 9 illeti, ezen esetben ugyanazon véleményen vagyok -a Köllner Zeitung cikkét Németország egyetlen más lapjában sem nyomták újra, de még csak nem is említették. Sógorom20 és én minden ausztriai és más lapot gondosan átnéztünk, és sehol nem láttuk viszont a Köllner Zeitung gyalázatos állításait; már most hetek teltek el azóta, hogy a cikk megjelent, s ismét hetek kellenének ahhoz, hogy a választ kinyomtassák; kérdem Önt: célszerű-e, ha a válaszadás által olyan dolgokat idézünk az emberek emlékezetébe, amelyeket azok már régen elfelejtettek, különösen ezen esetben, ahol a vádak természetéből kifolyólag előre látható, hogy a vita igen kellemetlen lesz. - Remélem, hogy igaz barátságom és teljes odaadásom mértékéről meg van győződve, s a legnagyobb őszinteséget sem veszi tőlem rossz néven. Ha ismerjük azon vi-16 Az eredetiben Köllner [áthúzva: Hamburger] Zeitung. Nem világos, hogy ilyen című lapról, vagy a Kölnische Zeitungról van-e szó; ez utóbbi közölte 1849-1850 fordulóján a Kossuth és a magyar kormány lemondásával kapcsolatban Szemere Bertalan, Vukovics Sebő, Horváth Mihály és Batthyány Kázmér között folytatott vita anyagát. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. III. köt. Bp., 1888. 507-527. Eötvös 1850. augusztus 14-én Treforthoz írott levelében is a Kölner Zeitungot említi, mint amelynek hasábjain Szalay remélhetőleg „politikánkat — ha élesebb kifejezésekkel is — védelmezni fogja." Deák Ágnes, 1996. 126. és 128. 17 Ti. Batthyány Lajos gróf 18 Ilyen volt az az Anton Schmerling osztrák igazságügyi miniszter által készített névtelen cikk, amely a Wiener Zeitung 1849. november 1-jei számában jelent meg, s amely igazolni kívánta Batthyány kivégeztetését a közvélemény előtt. Közli Károlyi Árpád II. 594-598., kivonatosan közli Adolf Neustadt: Aufzeichnungen eines Honvéd. Beiträge zur ungarischen Revolutionsgeschichte. 1848 und 1850. Leipzig, 1850.1. k. (továbbiakban Adolf Neustadt I-II.) 165-176., magyar fordításban Urbán Aladár, 1991. 138-141. Pulszky Ferenc 1850. november 14-én erre írott, s a Kölnische Zeitungban közölt válaszát közli Adolf Neustadt I. 176-201. A cikkre és visszhangjára ld. még Károlyi Árpád I. 583-587. 19 Batthyány Amália (1805-?), Francis Jennison Walworth gróf, majd Karl Westerholt felesége. 20 Trefort Ágoston (1817-1888), centralista politikus, 1848-ban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium államtitkára, szeptemberben Eötvös Józseffel együtt külföldre távozik. 1861-ben országgyűlési képviselő, 1872-1888-ban vallás- és közoktatásügyi, 1876-1878-ban földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
