Századok – 2008
MŰHELY - Lackó Miklós: Molnár Erik és a 60-as évek történész-vitája VI/1483
körülírva — a szovjet megoldásban jelölte meg.20 Szerinte a fő probléma a nagy magyar agrárproletariátus sorsa, velük kell a forradalmároknak foglalkozniuk. Róluk, az ő kialakulásukról írta első terjedelmesebb történeti tanulmányát, először pendítve meg benne később preferált témáit: a magyar őstörténet és az osztálytársadalomba, a feudalizmusba való átmenet kérdéseit.2 1 Molnár Erik itt vázolt álláspontja természetesen meghatározta a népi mozgalomhoz s a falukutatókhoz való viszonyát. A népiekkel aránylag sokat foglalkozott, mozgalmukat alapjában véve jó szándékú emberek nacionalista reform-irányzatának tartotta, amely nem képes átlátni a gazdaság és a társadalom valós szerkezetét. Elismerően írt Illyés Gyula Puszták népe című művéről. Egyetértően fogadta a Kovács Imre által írt Néma forradalom megállapításait a szegényparasztság kényszerű torzulásainak okairól, hozzátéve ehhez, hogy Kovács azért pesszimista és kétségbeesett, mert nem tud gondolatilag kilépni a fennálló társadalom diktálta keretekből.2 2 Az akkor baloldali-szocialista és népies Veres Péterrel ambivalens viszonyban állt. Találónak tartotta „ösztönös" beszámolóit a parasztságról: „amíg a valósággal áll szemben, teljesen hiteles" -írta róla is, mint Szabó Zoltánról. Igazat adott Veresnek abban is, hogy a szegényparasztság sorsa iránt érdeklődő értelmiségiek nézetei rendkívül „zavarosak", de élesen bírálta Verest, amiért „ideologizálni" kezd, vagy — válaszul az értelmiség zavarosságára — egy nagyjából egységes paraszti öntudat megteremtéséért száll síkra.2 3 „Az értelmiség, melyet a kapitalizmus válsága öneszmélésre kényszerít, csak akkor fog jó úton járni, ha nem fogad el kritikátlanul »parasztideológiákat«" - írta Molnár.2 4 De a nagy vitapartner az ő számára is Németh László volt. A Kecskeméten kiadott Tanút kezdettől fogva figyelemmel kísérte, s az első számok után nyílt levélben szólította meg Némethet,2 5 aki folyóiratában a marxizmust elavult gondolatrendszerként írta le. Az eléggé kioktató hangú bírálat elsősorban a dialektika jelentőségét hangsúlyozta: ez igen bonyolult, de el nem avuló módszer, mert éppen az a lényege — hangoztatta Molnár —, hogy önmagát is képes foly-20 L. pl. Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Földreformillúziók. Gondolat, 1935/4. 261-274.; Uő: A parasztság szemléletének alakulása. Gondolat, 1935/5. 342-347.; Uő: Matolcsy Mátyás: Az új földreform munkaterve. Gondolat, 1936/1. 75-78. Molnár e recenziójában szögezte le álláspontját: az a felfogás, amely szerint a mezőgazdaságban majd az önálló kisegzisztenciák uralkodnak, „maradi utópiánál nem egyéb". (L. uo. 76.) Veres Péterrel folytatott vitájához 1. Jeszenszky Erik [Molnár Erik]: A tőkés tervgazdálkodás és - a fasizmus. Korunk, 1932/10. 774-776.; Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Parasztság és értelmiség. Gondolat, 1936/8. 477-481.; Uő: Válasz Veres Péternek. Gondolat, 1936/9-10. 547-548. 21 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: A magyar agrárkérdéshez. I-IV Gondolat, 1936/4-5. 253-268., 1936/6-7. 352-359., 1936/8. 439-445., 1936/9-10. 507-518. 22 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: A néma forradalom. Megjegyzések Kovács Imre könyvéhez. Gondolat, 1937/3-4. 178-179. ; J. E. [Molnár Erik]: Illyés Gyula: Puszták népe. Korunk, 1936/9. 783-784. 23 Veres Péter Számadás c. művéről szólván Molnár itt megállapította, hogy a tudomány „a fajköteléket csupán öröklődő testi jegyekre alapítja s ezek és az ember társadalmilag lényeges tulajdonságai között semmilyen okozati összefüggést nem lát". Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Veres Péter: Számadás. Gondolat, 1937/5. 273. 24 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Parasztság és értelmiség. I. m. 481. 25 Jeszenszky Erik [Molnár Erik]: Nyílt levél Németh Lászlóhoz, a Tanú szerkesztőjéhez. Korunk, 1933/11. 861-863.
