Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
speciális rejtjelkulcsukat csak ők ketten ismerték. Hätz törökországi tevékenységéről kevesen tudtak, de nem volt titok, hogy jó viszonyban állt Franz von Papén törökországi német nagykövettel is.127 1941 szeptemberében az isztambuli német katonai attasénál megismerkedett Paul Leverkuehn kapitánnyal, Canaris egyik isztambuli kulcsemberével, akivel később is kapcsolatban maradt. Októberben Csiki Ferenc kereskedelmi attasé lakásán — az isztambuli magyar konzul (Miske-Gerstenberger Jenő) házában — találkozott egy másik fontos személlyel: Kövess Lothárral,12 8 az Osztrák-Magyar Monarchia egykori híres tábornokának, kövesházi Kövess Hermann-nak az unokaöccsével. Kövess az amerikai OSS hálózat széles ismeretségi körrel bíró tagja volt, akitől Hätz tájékoztatókat kért. 1941 novemberében azután Hatzot váratlanul felmentették első törökországi katonai attaséi beosztásából, és átkerült Szófiába. Később, 1943 őszén Kállay és a külügyi vezetés gyorsan tájékoztatást nyert Hätz szerteágazó kapcsolatairól, de megbízhatóságát illetően nem merültek fel kétségek.129 Az olasz kiugrás miatt az Abwehr — amint Hátszegi emlékezett — „nagyon ideges lett". Kállay Kristóf,130 a kormányfő legidősebb fia, ekkor Törökországban tartózkodott, látogatása éppen a Mussolini lemondatását és Raffaele Guariglia13 1 ankarai olasz nagykövet külügyminiszteri kinevezését követő napokra esett. A futárként érkező Kállay Kristóffal kapcsolatban — egy amerikai szolgálatban álló magyar újságíró révén — olyan híresztelések kaptak lábra, melyek szerint apja levelét hozta volna az új olasz külügyminiszternek. A magyar követség nem cáfolta a hírt, egy török újság pedig interjút is készített az ifjú Kállayval. A németeket mindez nagyon bosszantotta, mivel kellemetlennek érezték, hogy a számukra kritikus helyzetben „sokat foglalkoznak" Magyarországgal a külföldi sajtóban.13 2 Hätz szófiai német kollégája, Otto Wagner egy ízben kimutatást követelt az Isztambulba utazó magyarokról. A katonai kémelhárító osztály vezetője Kern Károly133 őrnagy, helyettese, Merkly Antal13 4 alez-127 Bartha Endre volt bukaresti katonai attasé kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1951. november 19.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 269. 128 Kövess Lothár (18987-1959 után?) 1941 telén lépett be a „Dunai Hajós Szövetség" elnevezésű részvénytársaságba. Az első világháború után Törökországban élt és 1941-ig az amerikai olajtársaságnál szolgált. 129 Hátszegi-Hatz Ottó működési jelentése (4. sz. melléklet, Bp. 1955. október 20.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/1, 30-31.; Hátszegi-Hatz kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1948. január 5.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 95.; Ujszászy vallomása (1947. június 17.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 72. 130 Nagykállói Kállay Kristóf (1916-2006) diplomata. 1941 végén a Külügyminisztériumba, majd egy évvel később a Miniszterelnökségre került. 1946-tól Olaszországban élt. 1957-től a Szuverén Máltai Lovagrend szolgálatában állt. Utolsó éveit Budapesten töltötte. 131 Raffaele Guariglia, Barone di Vituso (1889-1970) diplomata, politikus. 1943. július 28-tól a Badoglio-kormány külügyminisztere. 132 Vörnle János jelentése (1943. július 31.). MOL, K 63, 294. cs., 1943-32/l/a-110. sz.; Hoffmann Sándor berlini követségi tanácsos jelentése Ghyczynek (1943. szeptember 9.). Uo., 206. cs., 1943-21/l/a-292. sz. 133 Kern Károly (1907-1975) katonatiszt. 1943. április 13-án nevezték ki a Vkf-2. Def. alosztálya élére. Része volt a „Veréb-misszió" fogadásában, ezért a Szombathelyi és társai ellen folytatott 1944. októberi perben vádlottként szerepelt. L. Vallomások a holtak házából... I. m., 353., 450. 134 Merkly Antal (1894-1957?) a Def. alosztály tisztje, később vezetője. 1943. október l-jétől az Államvédelmi Központ és a Vkf-2. osztály összekötőtisztjeként szolgált. Ujszászy szerint a német
