Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
ta a szovjeteket, akik az isztambuli vonal információit felhasználhatták a saját céljaikra, amelyek nem feltétlenül estek egybe Magyarország érdekeivel.11 2 Kállay a kényszerű kooperáció során kifejezetten kárhoztatta Pálóczi-Horváth szerepét, miközben Eckhardt Tibor és Habsburg Ottó washingtoni tevékenységéhez nagy reményeket fűzött. Pálóczi-Horváthban azonban, úgy tűnik, a korábban hozzá politikailag közel álló magyar baloldaliak sem bíztak.113 Washingtonban Eckhardt és Ottó működése példázta azt a küzdelmet, amely a Szovjetunió támogatói (főként szovjet ügynökök, valamint a csehszlovák emigráns kormány képviselői) és a velük szembenálló konzervatív körök közt a háttérben folyt, s amely az Egyesült Államokban végül Eckhardt pozícióinak megrendüléséhez vezetett.114 Pálóczi-Horváth és Eckhardt ismerték egymást korábbról, és 1941 májusában Egyiptomban személyesen is találkoztak. Eckhardt nem éppen logikus szerkezetű visszaemlékezései szerint Pálóczi-Horváth kapcsolatai a szovjet hírszerzéssel már ekkor fennállhattak, az 1930-as évek végén pedig — mint azt Eckhardt bizalmas értesüléseire hivatkozva állítja — már a budapesti csehszlovák követségnek is dolgozott. Magának Eckhardtnak a szerepe, működésének titkosszolgálati jelentősége, valamint az isztambuli és lisszaboni vonalak London és Washington terveit is érintő, magasabb szintű összefüggéseinek tisztázása még várat magára.115 Pálóczi-Horváth mindenesetre minden erejével akadályozni igyekezett Eckhardt tevékenységét, nehogy az támogatókra és biztos pénzügyi háttérre tegyen szert. Eckhardt, aki eleinte leplezte, hogy Magyarországról hivatalos felhatalmazása volt, kapcsolatba lépett az első világháború óta Egyiptomban megtelepedett, befolyásos Páthy családdal és annak fejével, Páthy (Polnauer) Lászlóval. Páthyékkal Pálóczi-Horváth első kairói tartózkodása idején úgyszintén megismerkedett.116 1942 nyarától többször találkozott Páthy Lászlóval, aki a Magyar-Egyiptomi Rt. és a Duna-Tengerhajózási Rt. révén korábban a Horthy-családdal is szoros kapcsolatokat ápolt. 1942 telén, amikor Eckhardt kezdte „megdolgozni" Páthyékat, fellépve náluk „a félig-meddig megígért Szabad Magyar Mozgalmi pénzalap (50 ezer font) átutalása végett", Pálóczi-Horváth lebeszélte őket a támogatásról. Egyúttal minden tőle telhető módon igyekezett odahatni, hogy Eckhardt lehetőleg az Egyesült Államokban befagyasztott magyar pénzeszközökhöz se férhessen hozzá.117 112 Pálóczi-Horváth önéletrajzi visszaemlékezésében utalt Léderer szerepére és Baklanovra, akinek a magyar hatóságok részéről mentő tanúként való mihamarabbi megkérdezését sürgette, 1, ÁBTL, 3.2.4, K-1629/1, 196. 113 Kállay Miklós: i. m, II. köt, 139, Bokor Péter: i. m, 47. 114 Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei. 1941-1972. Budapest, L'Harmattan, 2006. 82-91. 115 Eckhardt Tibor: i. m. 133. Vö. Kádár Lynn Katalin: i. m, 96-99. 116 Ladislas Páthy (Polnauer László) (1897-?) az Alexandria Navigation Company és az L. Polnauer and Co. ügyvezetője igazgatója, de emellett magyar főkonzul is volt. George Páthy (Polnauer György) (1898-?), Páthy László fivére, közlekedési nagyvállalatok igazgatója Egyiptomban. Az első világháború során, hadifogolyként Egyiptomba került. 1920-1922-ben amerikai konzuli szolgálatban állt. Társtulajdonosa volt az L. Polnauer and Co. cégnek. 117 Pálóczi-Horváth önéletrajzi visszaemlékezése, ÁBTL, 3.2.4, K-1629/1, 8-9.
