Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421

A tanulmányok, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és egyéb vizsgálati iratok érdekes adalékokat adtak az isztambuli titkos tárgyalások „természetrajzához". Ezek a források az eseményekhez időben közel születtek, jóllehet sajátos körülmények között. A vizsgálat alá vont személyek pszichikai nyomás alatt álltak, amidőn visszaemlékezéseiket, többnyire kihallgatásaik során, vallomásuk részeként megtették, vagy utólag már elítéltként - még később esetleg ügynökökként - papírra vetették. Az anyag értékes utalásokban való gazdagsága mindazonáltal lehetővé teszi, hogy az isztambuli színtér egyes mozzanatait az eddigieknél érzékletesebben mutathassuk be. Pálóczi-Horváth anyagain kívül Hätz (1945-től Hátszegi) Ottó9 (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért többnyire Hätz, illetőleg visszaemlékezéseire utalva rendszerint Hátszegi néven említjük) egykori katonai attasé hírszerzői beszervezési (Bt-262) dossziéjának négy kötetét is tanulmányoztuk. Hätz 1941 januárjában attaséi kinevezést nyert Bulgáriába és Törökországba. 1941 novemberétől már kizárólag Szófiában volt attasé két éven át, majd 1944. május 1-jéig ugyanilyen beosztásban szolgált Isztambulban is, ahol kapcsolatot tartott fenn az amerikaiak képviselőivel. E kapcsolatai miatt 1944. május 3-án, Budapesten letartóztatta a Gestapo, de az Abwehr szófiai főtisztjének a segítségével végül sikerült magát tisztáznia. Később Csatay Lajos honvédelmi miniszter szárnysegédje volt, majd a VII. hadtest vezérkari főnöke lett, 1944. november 8-án pedig átrepült a szovjet csapatokhoz. Előbb Debrecenben, majd később a fővárosban fontos beosztásokban szolgált, azonban 1945. április elején őrizetbe vette az NKVD. Ezek után, rövid magyarországi fogságot követően, a Szovjetunióba hurcolták, ahol hét évig tartották vizsgálati fogságban, majd elítélték. 1955-ben, ítélete felfüggesztése után hazatérhetett. 1955 novemberében azonban a magyar állambiztonságiak hírszerzési és kémelhárítási osztályai „hazafias alapon" ügynöknek szervezték be. Világháborús tevékenységét zsarolási célzattal felhasználták, hogy serényebb munkára ösztönözzék őt.10

A „Balatoni" fedőnév alatt nyilvántartott, Hátszegire vonatkozó iratok közül főként a második dossziéban található, a Szovjetunióban töltött vizsgálati fogsága alatt született kihallgatási jegyzőkönyvek válogatott fordításait hasznosítottuk. Hátszegi hazatérésekor is - amint arra maga utalt egyszer a hetvenes években - az „illetékeseknek" könyvtárnyi terjedelmű visszaemlékezést írt „a legnagyobb részletekbe menően", ezt azonban tudomása szerint 1956-ban elégették. A jelenleg hozzáférhető „Balatoni" dossziékban az 1956 utáni időszakból származó, „könyvtárnyi" méretű anyag nem található, a legtöbb 9 Hätz (Hátszegi) Ottó (1902-1977) vezérkari tiszt, többszörös magyar tőrvívó bajnok. 1941-ben Törökországba és Bulgáriába akkreditálták mint katonai attasét.. Szófiából rendszeresen elutazott Isztambulba. A törökországi hivatalos kinevezés a fővárosba szólt ugyan, azonban az attasék csak viszonylag ritkán tartózkodtak Ankarában, Isztambul megőrizte hagyományos, kitüntetett szerepét, mint a nemzetközi diplomáciai érintkezés színtere. A vonatkozó levéltári anyagot 1. ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/1-4. dosszié. Áz életrajzi adatok és a kinevezések időpontjai gyakran pontatlanok, ellentmondásosak az állambiztonsági iratokban és a Hátszegi személyi hagyatékában is (1. köv. jegyz.) 10

A 9. sz. jegyz. említett dossziéin kívül, Hátszegi-Hatz működéséről és sorsáról 1. Hadtörténelmi Levéltár (HL) Personalia 249., a.) dosszié, ill. szófiai tevékenységéről 1. c) dossziéban a hivatalos működésével kapcsolatos iratokat (1944-45), valamint Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy, a politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. Budapest, 1956-os Intézet - Corvina, 2008. 262-284.