Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
egyébként Usetty Ferenc49 hívta fel a keresztény párti politikusok figyelmét.50 1919-20 fordulóján tehát az itteni pártszervezést nem a keresztényszocialisták és nem is a Wolff-Csilléry csoport irányította. Esztergom bizonyára fenntartásokkal fogadta a keresztényszocialisták interkonfesszionalizmusát, és a Wolff-csoportban helyet kapó protestánsokat, így pl. a református Csilléryt is.5 1 Az 1920. évi fővárosi törvények és a törvényhatósági bizottsági választások Horthy bevonulása és a nemzetgyűlési választások után, 1920 tavaszán kezdetét vette a fővárosi politikai viszonyok átalakítása, a törvényes városvezetés megteremtése. A főváros közigazgatásának átszervezéséhez módosítani kellett az 1918 előtt hatályos fővárosi törvényt. Simonyi Semadam Sándor, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök 1920. április 19-én nyújtotta be az erre irányuló törvényjavaslatot. A KNEP módosító indítványára a javaslatba a 22 egyéni választókerület helyett ugyanennyi lajstromos kerület került. A törvényjavaslat indoklását a keresztényszocialista Haller István adta elő. A javaslatot támogató első hozzászóló Usetty Ferenc volt, akit ekkor választottak meg a KNEP fővárosi szervezetének igazgatójává.5 2 A nemzetgyűlés gyors ütemben letárgyalta a javaslatot, és azt április 29-én el is fogadták. Az 1920:VIII. tc-t „Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről" a kormányzó 1920. május 13-án hirdette ki.53 A törvény felhatalmazta a kormánybiztos elnökletével működő tanácsot, hogy átmenetileg intézze a közgyűlés elé tartozó ügyeket.5 4 Újraszabályozta a községi választójogot és a törvényhatóság szervezetét. Eltörölte az antidemokratikus virilizmust, és itt is alkalmazta az általános, titkos választójogot, valamint az összeférhetetlenség elvét.5 5 A törvény politikai célja a liberális és demokrata városatyák háttérbe szorítása volt a törvényhatósági bizottságban. Az új választásokat és az önkormányzat szervezetét, jogosítványait tehát 1920-ban átmeneti jelleggel újraszabályozták. Az 1920 májusában hatályba lépett törvény a formálisan még létező budapesti törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság és az albizottságok tagjait felmentette, s ezek működését továbbra is szünetelőnek nyilvánította. Az új testületek megválasztásáig a törvényhatósági bizottság 49 Usetty Ferenc (1878-1923) ferencvárosi katolikus családból származott. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdiplomát latin-görög szakon. Tanárként, közalkalmazottként dolgozott, 1919 után a II. kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. 50 Hamvas József: Budapest megújhodása 1924-1933. Budapest, 1942. 23. Hamvas szerint „Sipőcz inkább foglya, mint irányítója volt a túltengően uralkodó pártnak". 51 Csilléry András (1883-1964) Budapesten született régi református polgári családban. Fogorvosi diplomát szerzett és élete végéig gyakorló orvosként is működött. A politikába 1918 őszén kapcsolódott be, a tanácsköztársaság idején az ő lakásában tartotta megbeszéléseit a Friedrich István vezette Fehér Ház nevű ellenforradalmi csoport. Részt vett az augusztus 6-i hatalomátvételben, s az első Friedrich-kormányokban népegészségügyi miniszter volt. 52 Nemzeti Újság, 1920. május 20. 1. 53 1920 évi törvénycikkek .Magyar Törvénytár. Budapest, 1921., 28. 54 Gárdonyi Albert: Ötven esztendő... I. m., 155. 55 1920:VÜI. tc. Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről. Magyar Törvénytár. 1920. évi törvénycikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1921. 28.
