Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
hatáskörébe tartozó ügyeket a kormánybiztos elnöklete alatt működő Fővárosi Tanácsra bízta. A törvényhatósági bizottság újjáalakítását külön törvény, „A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról" szóló, június 15-én kihirdetett 1920:IX. tc. szabályozta.5 6 (A törvényjavaslatot a belügyminiszter még 1920. április 17-én terjesztette be, s a nemzetgyűlés június 5-én fogadta el.). Eszerint „a törvényhatósági bizottság az elnökön kívül 240 választott és 22 olyan tagból áll, akik a törvényhatósági bizottságnak állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai."57 A törvény a nemzetgyűlési választójog feltételeit érvényesítette a törvényhatósági választójog terén is, és a választás szabályait is azonosan állapította meg. A törvényhatósági bizottság tagjává volt választható, aki betöltötte 30. életévét, 1914 óta Budapesten lakott és legalább 10 éve magyar állampolgár volt. A törvény lajstromos rendszerben rendelte lebonyolítani a választást, amelyen a jogosultak számára egyben kötelező is volt a részvétel. A választókerületek egybeestek a közigazgatási kerületekkel, és minden választókerület (ekkor 10) egyaránt 24 rendes és 6 póttagot választott. (A nemzetgyűlés tehát nem fogadta el a keresztényszocialisták 22 választókerületre tett javaslatát.) A választás időpontjának megállapítása a belügyminiszter hatáskörébe tartozott. A törvény értelmében a törvényhatósági bizottságnak állásuknál fogva tagjai voltak: 1) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Berzeviczy Albert vbtt.); 2) a Szent István Akadémia elnöke (Giesswein Sándor prelátus, kanonok); 3) a Kir. Magyar Tudományegyetem rektora (Ballagi Aladár egyetemi tanár); 4) a M. Kir. József Műegyetem rektora (Czakó Adolf műegyetemi tanár); 5) a M. Kir. Állatorvosi Főiskola rektora (Hutyra Ferenc főiskolai tanár); 6) a Múzeumok és Könyvtárak országos felügyelője;5 8 7) a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója (Fejérpataky László); 8) az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatója (Petrovics Elek miniszteri tanácsos); 9) a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke (Kertész K. Róbert); 10) az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatója (Végh Gyula miniszteri tanácsos); 11) a Budapesti Kir. Törvényszék elnöke (Osvald István kir. kúriai bíró); 12) az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke (Müller Kálmán báró, egyetemi tanár); 13) az Országos Középítési Tanács elnöke (Zielinski Szilárd műegyetemi tanár); 14) a M. Kir. Földtani Intézet igazgatója (Szontágh Tamás udvari tanácsos); 15) a M. Kir. Vasúti és Hajózási Felügyelőség főnöke (Horváth Károly h. államtitkár); 56 1920:IX. tc. A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról. Uo., 29-34. 57 Uo., 2. §. 58 A felügyelőség átszervezés alatt állt, ekkor nem volt sem elnöke, sem elnökhelyettese.
