Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267

(.Assentlisten) és áthelyezési listák (Transferierungslisten) voltak a legfontosabb forrásaink. Sajnos a korszakban az aktív katonai szolgálatuk közben elhunytakról, illetve a katonai szolgálatból önként kilépett (kvietált) vagy esetleg különböző okokból a hadvezetés által eltávolított tisztekről nem készült külön összefoglaló nyilvántartás. Sok esetben megkönnyíti ugyanakkor a kutatást, hogy jelentős számú tiszt rövid életrajza szerepel a szakirodalomban, főként a dualista monarchia időszakának német nyelvű munkáiban, jóllehet ezek sok esetben súlyos pontatlanságokkal tarkítottak.6

Az életrajzok döntő részének elkészültét követően kerülhetett sor az ezekben található fontosabb adatok különböző szempontú statisztikai elemzésére, majd az így nyert eredmények alapján a huszár-törzstisztikar főbb jellemzőire és sajátosságaira vonatkozó következtetések levonására. A kutatás természetszerűen akaratlanul is túlmutat mind a megjelölt korszakhatárokon, mind magán a huszárságon is. Egyrészt azért, mert az életpályákjelentős része már a korszakot megelőzően kezdetét vette, illetve azon túl is folytatódott, másrészt mivel a vizsgált személyek jelentős része pályafutása során nem csak a huszárságnál szolgált, hanem más csapatnemeknél is. Ráadásul a kutatás során nyert adatokból több esetben feltárul az egyes törzstisztek családi háttere is, tovább szélesítve vizsgálatunk körét. Előrebocsátjuk ugyanakkor, hogy több még hiányzó életrajz következtében jelen tanulmányban még nem egy teljesen lezárt kutatás, hanem csupán a kutatási folyamat egy előrehaladott fázisának eredményei kerülnek bemutatásra. Mindazonáltal már a jelenleg feldolgozott adatmennyiség is kellően reprezentatívnak tekinthető és messzemenően alkalmas a huszárság törzstisztikarára vonatkozóan helytálló és megfelelően alátámasztott következtetések levonására, elsősorban a korábbi szakirodalom részletes vizsgálatokat nélkülöző eddigi általános megállapításaival szemben. A huszárság kialakulása és jelentősége Az egyetlen magyar eredetű csapatnem, a joggal hungarikumnak tekintett huszárság, a jelenleg elfogadott történetírói konszenzus szerint a 14. század végén jelent meg a törökök elleni harcok következtében kialakult új típusú könnyűlovasságként.7

Az igazi klasszikus, ma is ismert huszárság azonban — paradox módon — a Habsburg Monarchiával összefonódó, négy évszázados kö-6 Ilyen rövid életrajzi vázlatokat tartalmazó művek: J[aromir] Hirtenfeld: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. I-IV Wien 1857.; Johann Svoboda: Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. I—III. Wien 1894-1897.; Constantin Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaieserstaate und in seinen Kronländer gelebt haben. I-LX. Wien 1865-1880., valamint Hellebronth Kálmán-. A magyar testőrségek névkönyve. 1760-1918. Bp. 1939. és a Hadtörténelmi Közlemények korai számai. 7 Az 1930-as években lezajlott vita nyomán vált általánosan elfogadottá ez a megállapítás. Erre vonatkozóan újabban 1. A magyar huszár. Szerk. Zachar József. Bp. 2000. 9-10. Mindazonáltal napjainkban is előfordulnak ettől eltérő vélemények a huszárság genezisével kapcsolatban. Vö. Nagy Kálmán: A magyar huszár születése, dicső harcai és történelmi jelentősége. In: A magyar huszárság története. A lovasműveltség sajátosságai. Szerk. Csihák György. Bp.-Zürich 2004. 24-25.