Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267
zött a kétségtelenül világtörténelmi jelentőségű, a nemzetközi hadtörténetírásban kiemelten fontos kutatási területnek számító, a magyar hadtörténetírásban azonban gyakorlatilag napjainkig mostohagyermekként kezelt francia forradalmi és napóleoni háborúk időszakának császári-királyi5 tisztikarára vonatkozó vizsgálatok. A hazai kutató érdeklődése e korszak vizsgálata során — önálló magyar haderő hiányában — természetszerűleg elsősorban a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésű alakulatai, közöttük is főként a magyarsághoz elválaszthatatlanul kötődő huszárság felé fordul. A kutatás tárgya és alapvető forrásai Jelen kutatásunk a huszárságon belül is alapvetően a Habsburg Birodalom haderejében a korszak során hosszabb-rövidebb ideig működő, reguláris császári-királyi huszárezredek felső rétegét képező törzstisztikarának vizsgálatára terjed ki. Ennek során mindazon személy vizsgálatra került, aki 1792 és 1815 között valamely császári-királyi huszárezrednél törzstiszti rangfokozatban szolgált, függetlenül annak időtartamától. Mellőztük ugyanakkor a kizárólag a különböző rövid életű huszárszabadcsapatokban, az inszurrekciós lovasegységekben és a szintén a huszár csapatnembe tartozó, de harcba sohasem vetett Királyi Magyar Nemesi Testőrségben szolgáló törzstiszteket. Miután azonban a reguláris ezredek törzstisztjei közül pályafutásuk egy-egy szakaszában többen szolgáltak ezen alakulatok valamelyikénél, így teljességgel ezek vizsgálata sem volt elkerülhető. Végezetül kizártuk a kutatásból azokat a tényleges szolgálatuk alatt csak kapitányi rangot elérő tiszteket is, akik nyugállományba helyezésükkor vagy esetleg a hadsereg állományából történő kilépésükkor tiszteletbeli (címzetes) őrnagyi rangot kaptak. Célunk a jelzett csoport vonatkozásában, annak viszonylag kisebb mennyisége folytán, a lehetőség szerinti teljes körű, nem pedig a hasonló vizsgálatok során elterjedt mintavételen alapuló feldolgozás. Ennek megfelelően az első alapvető lépés az érintett tisztek lehetőleg hiánytalan névsorának összeállítása volt. Ez elsődlegesen a cs. k. hadsereg 1790-től évente megjelentetett tiszti név-és címtárai adatainak alapján történt, majd egyéb források, főként az egyes ezredek megbízásából azok iratanyaga alapján a 19-20. század fordulóján készült ún. ezredtörténetek révén került sor ennek kiegészítésére és pontosítására. Következő lépésként a listában szereplő egyes törzstisztek alapvető életrajzi adatainak az összegyűjtését kezdtük meg. Ehhez már elsődlegesen a vonatkozó levéltári források feldolgozására volt szükség, bár jó néhány esetben a szakirodalom is értékes információkat szolgáltatott. E tekintetben mindenekelőtt a bécsi Hadilevéltár (Kriegsarchiv) Musterlisten und Standestabellen nevű állagában található ún. mustrajegyzékek (Musteriisten), valamint a nyugdíjazási jegyzőkönyvek (Pensionsprotokolle), továbbá kisebb mértékben az újoncozási 5 A korábban császárinak nevezett Habsburg-haderő megnevezése 1745-től kezdődően, erre vonatkozóan 1. Zachar József: A katonai pálya mint karrierlehetőség a XVIII. századi magyarság előtt. Történeti statisztikai adalék a társadalmi mobilitás kérdéséhez. írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp. 2002. 249.
