Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis" Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz V/1209

1590 végén felmerült Isthvánffi neve a Heresinczy Péter halálával meg­üresedett kancellársággal kapcsolatban is. Ernő főherceg azt írta Rudolfnak, erre a sokkal inkább világit, mint egyházit kívánó tisztre ő lenne a legalkalma­sabb, ám a szokások értelmében erre sajnos egyházi személy kell.16 9 Isthvánffi viszont nem sokkal később éppen a főherceg, közvetve az uralkodó alkalmassá­gával kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg. A consilium Hungaricum tíz tagja Pozsonyból 1591. március 30-ai keltezéssel terjedelmes levelet küldött Ernő­nek.170 A haza a végső romlás közelébe jutott, évek óta többféleképpen könyö­rögtek orvosságért, nem történt semmi. Mindegyik rend örült, amikor a főher­ceg a megbízatását Rudolftól plena autoritate megkapta, bizonyosra vették, hogy nem saját hasznát kereső idegen fejedelemként érkezik a királyságba, ha­nem mint természetes királyuk fia. Rudolf bizonyosan védelmükre helyezte Bécsbe, valamint azért, hogy az alattvalóknak ne Prágában kelljen ügyeiket nagy költséggel és nyelvismeret nélkül intézni. Azonban oly rossz rendbe kerül a királyság, hogy szükségképpen végromlásra jut, ha pedig ez bekövetkezik, azt mindenki: a históriák, a népek, maga az uralkodóház és a nyomorúságos Ma­gyarország az utókorral együtt Ernőnek fogja felróni („serenitati vestrae, veluti armorum gubernatori imputaturum"). A végvárakban ugyanis zűrzavar és hanyagság uralkodik, a gratuitus labor terén szintén, hiszen vannak olyan véghelyek, amelyeknél az összehordott anyag az évek során elrohadt, a végvár­rendszer veszteségesen működik, mert idegenekre bízzák stb.171 Bezzeg, ha Ernő főherceg mindezek gondját a Magyar Tanácsra bízná és véleményét kér­dezné! A leghosszabban a katonaság nyomoráról és az ebből adódó zavarokról írtak, végül össztársadalmi elégedetlenséget tártak a főherceg elé.17 2 Mind ez ideig a magyarok nem kerestek maguknak más lakhelyet, elviseltek mindent, nem haboztak a hazáért halni, ám, ha csak egy végvár is elesik még, nem látnak már más menedéket, mint vagy az ellenségnek megadni magukat feleségükkel és gyerekeikkel együtt, vagy meghalni. A tanácsurak szórványos orvoslási ja­vaslatainak lényege, hogy bízzák az ügyek intézését hazaiakra, főleg a Magyar Tanácsra. Amint ismert, az össztársadalmi elégedetlenségnek egyelőre nem lett kö­vetkezménye, az évek óta tartó határ menti harcok ugyanis nyílt háborúba tor­kolltak. Haszan boszniai pasa első kísérlete közepette Isthvánffi augusztusban 169 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 123. Konv A. fol. 149-150. 1.0 A nyitrai, a pécsi, a váci, a tinini püspök, valamint Nádasdy Ferenc, Pálffy Miklós, Révay Ferenc, Illésházi István, Isthvánffi és Joó János aláírásával és pecsétjével ellátott eredeti példány: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 123. Konv B. fol. 46-51. Finomabb és rövidített szöveggel Rudolfnak: uo. fol. 52-55. 1.1 „si quid ex vicinis provinciis eo nomine subsidii contribuitur, id quoque potissima parte in architectos, limitatores et operum praefectos ac fabros lignarios et scribas, qui magno cum numero, tum pretio conducuntur, absumantur, cuius rei nulla alia est causa, quam quod peregrinis homi­nibus tam locorum, quam consuetudinis Hungaricae ignaris res committitur, qui omnia sola pe­cunia et magno impendio curari volunt" uo. fol. 47r. 172 „Clamant regnicolae tam privatim quam publice in diaetis pleno ore, clamat ordo militaris, protestatur in capitulis, in diaetis et comitatibus se propter nimiam insolutionem et intollerabilem famem stationes suas vacuas una die relinquere cogi, flens misera plebs cum pupillis et viduis, supplicant, obsecrant, ut iam tandem sua maiestas misereatur opemque ferat populo..." Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom