Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
Morva- és Csehország Az ide sorolható 70 tiltás döntő többségében morvaországi vagy onnan származó személyekhez köthető. Húsz bejegyzésnél sajnos nem tudtuk közelebbről meghatározni a tiltó személy lakhelyét. Tizenhét esetben a vagyonos kereskedő, Wolfgang Schuman vagy annak rokonai szerepelnek tiltó személyként. A bécsi és nagyszombati kapcsolatokkal is rendelkező Schuman végrendeletéből kiderül, hogy morvaországi,116 származásáról közelebbit sajnos egyik forrásból sem tudunk meg. Három tiltásnál a kereskedők vezetékneve miatt alkalmaztuk a fenti besorolást. A konkrétan meghatározható városok egy kivétellel Morvaország területén találhatók. Ember Győző kutatásaiból ismert, hogy a morva kereskedők által bonyolított forgalomban első helyet foglaltak el a kötött-szövött áruk. Utóbbi árucsoport a morvaországiak behozatalában közel 80%-os aránnyal szerepel.11 7 A Verbotbuchban szereplő morvaországiak tiltásainál 38 esetben sikerült azonosítani az adós foglalkozását. A vizsgált csoport tagjai túlnyomórészt kereskedőkkel álltak kapcsolatban (24 tiltás). Ebből három ügyben posztókereskedőt említenek. Ezen kívül jelentős még a kiskereskedők (huetter) részesedése (9). Ezek a kereskedők minden bizonnyal az átvett és ki nem fizetett morva posztó miatt tartoztak a vizsgált személyeknek. Öt esetben regisztrálható morvaországi kereskedő adósaként olyan kézműves, aki a textil- és bőriparban tevékenykedett. Követve a Magyarországot a szakolcai harmincadnál elhagyó morva kereskedelmi útvonalat, először a morva tartományi főváros, Brünn kerül látókörünkbe. Innen négy követelést jegyeztettek be, ebből háromszor posztókereskedő vagyonára. Összeg csak egy ügyben ismert: 81 forint. Innen két irányban folytathatták útjukat az ezen a vonalon mozgó kereskedők: Iglaun keresztül Prága irányába vagy Olmützön át Szilézia felé. A morvaországi városok közül kiemelkedik Iglau 29 tiltással. Az adósság 27 követelésnél ismert: az esetek több mint felében 10-50 forint között mozog, az 50-100, és a 100-200 forint közötti kategória három, illetve négy tiltással képviselteti magát. Egy 243 forintos követelés mellett még két kimagaslóan nagy adósságot találunk 1750 és 1805 forinttal. A közel 30 tiltás tíz iglaui között oszlik meg. Hat tiltással szerepel Mert Schmitner, általában 40-80 forint közötti összegekkel. Partnerei között két kiskereskedőt, egy gazdapolgárt és egy kereskedősegédet találunk. Utóbbi valamelyik Klee dienere ként szerepel. Az iglaui Paul Leb négyszer lép fel követeléssel. A fent említett két kiemelkedő összegű tiltás az ő nevéhez köthető. Ezeket bécsi megbízottján keresztül Bornemisza Tamás vejével, Gerhard Melemmel szemben jegyeztette be. Melem és Leb korábban üzlettársak voltak. Utóbbi 1560-ban 1805 forint adósságot jelent be, majd 1565-ben 1750 forintra módosul a követelés.118 A peres ügy annak kapcsán robbant ki, hogy Leb követelte Melem árváinak gyámjától, Bornemiszától, 116 AMB PT II. 4 n 2 fol. 208r. 117 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 236. 118 AMB VB a i 1 fol. 142v, 166r.
