Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
Egyéb osztrák területek Az osztrák területek településeinek „szétszórtságát" illetően hasonló a helyzet a „Magyar Királyság egyéb területei" kategóriánál tapasztaltakkal, ám azzal a különbséggel, hogy ez a csoport kisebb területet fog át. Gazdaságföldrajzi értelemben természetesen itt sem beszélhetünk egységes régióról. Az ide sorolt településeket térképre vetítve jól elkülöníthető két — kereskedelmi utak mentén — pregnánsan körvonalazódó csoport. Az egyik ilyen útvonal észak-északnyugati irányban a dél-morva területek felé tart. Erre a vonalra „fűzhető fel" Marchegg (4 tiltás), Schweinbart (4) és Mistelbach (2).106 A négy marcheggi tiltásból három egy Chaim nevű zsidó kereskedőhöz fűződik, mintegy 50-50 Aft értékben.107 A négy schweinbarti tiltás pedig egyetlen személytől származik, aki 1552-ben 13-56 Aft közötti összegeket követel négy pozsonyi polgártól.108 Mistelbach esetében ugyancsak egy személyhez köthető a két bejegyzés: egy Mandl nevű zsidó követel 1539-ben egy asszonytól 119 forintot, majd egy évvel később szintén egy asszonynak a vagyonát tiltja (az összeg ismeretlen).109 Az itt bemutatott útvonalon közlekedő kereskedők Znaim (Znojmo) térségében érték el a morva területeket. Ezt a vonalat meghosszabbítva eljutunk Iglauig (azaz a mai Jihlaváig), amelynek kereskedői aktív kapcsolatot tartottak fenn a pozsonyiakkal - miként erről még alább szólunk. A Marcheggtől a morva határig felvázolt útvonal folytatásának másik lehetőségeként Mistelbachtól Brünn (4 tiltás) felé is könnyen eljuthattak a térség kereskedői, innen Prosnitzon (ma Prostejov - 3) keresztül Olmützig (6), illetve tovább egészen Szilézia fővárosáig, Breslauig (52!) tartó útvonalat rajzolhatunk fel. A kategória másik csoportja a Bécstől nyugatra, Alsó- és Felső Ausztrián keresztülhúzódó vonalra illeszkedik: Herzogenburg (1), Steyr (6), Grünau (1), Puchheim (1) és Salzburg (3). Miként az közismert, az Alsó-Ausztria nyugati szélén fekvő Steyrből elsősorban fémárut hoztak be Magyarországra. A viszonylag nagyszámú steyri tiltás azonban félrevezető lehet, a hatból ugyanis öt bejegyzés egy személytől származik. Jörg Haider 1552 januárjában tiltja először Mathes Rott vagyonát 288 forint értékben. Szokatlan módon még ugyanebben az évben kétszer megújítja a tiltást, ugyanazzal az összeggel. Mindhárom alkalommal személyesen jegyezteti be a követelést.110 A következő évben Haider már nincs Pozsonyban, ugyanis képviselő közbenjárásával újíttatja meg a tiltást. Ugyanekkor lép fel Rott-tal szemben több külföldi kereskedő is, így a korábban már említett sankt galleni Bartlme Schobinger a müncheni Joseph Schobingerrel együtt tesz tiltást, valamint a nürnbergi Peter Büffler is ekkor jelenti be követelését Rott-tal szemben.111 Haider egy évvel később még egyszer 106 Kérdéses lehet Hainburg besorolása, hiszen utóbbi a Marchegg felé tartó útvonal kiindulási állomásaként is beilleszthető. 107 AMB VB a i 1 fol. 116r, 119v, 147v-148r. 108 AMB VB a i 1 fol. 82r-v. 109 AMB VB a i 1 fol. 3r, 9v. Néhány évvel később Mandl vagyonát is árestálták, amelyet csak 1548-ban oldottak fel. ÖStA FHKA HKA HP W. Nr. 200. fol. 192r. 110 AMB VB a i 1 fol. 74v, 80r, 82v. 111 AMB VB a i 1 fol. 97v.
