Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
Somogyi Éva MODERN BÜROKRÁCIA A KÖZÖS KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN* „Az államigazgatás legfontosabb ágai a Richelieu, Louvois és Colbert által létesített szervezeti rendben különböző miniszterekre voltak bízva, akik mindegyikének egy úgynevezett bureau volt alárendelve. Ezekben magasabb és alsóbb rangú tisztviselők nem kollegiálisán, hanem a miniszterek irányításával intézték az ügyeket. Közülük egyesek vezetők voltak, s a többieket ők vezették. A XV és XVI. Lajos alatti igen gyakori miniszterváltozások alkalmával az új miniszterek rendszerint arra kényszerültek, hogy a vezető tisztviselőkre bízzák magukat, akik azáltal nagy fölénybe kerültek, amivel nem ritkán az állam kárára éltek vissza. Az államigazgatásnak e módjára alkották meg Franciaországban a bürokrácia gúnynevét."1 A bürokrácia fogalma napjainkra persze kitágult, megőrizve eredeti pejoratív értelmét — a hivatal önfenntartása érdekében kifejtett öncélú hatalmi törekvéseit —, a bürokrácia legalábbis a 20. század eleje óta a modern racionális igazgatást is jelenti (a weberi értelemben),2 amelyben az uralom célszerű, és átlátható (aki abban szocializálódott kiismeri magát benne), és persze jelenti az ellenkezőjét, a kafkai kastély irracionalitását. A mi elemzésünk azonban ennél földhözragadtabb. A Ballhausplatz bürokráciáját vizsgáljuk, az intézményt és azt a személyi stábot, amely működteti a hivatalt; a hivatal és hivatalnok kölcsönhatását, a kettőt együtt, hiszen elválaszthatatlanok egymástól, a hivatalnok bele van ágyazva abba a kapcsolati hálóba, kölcsönös függőségi rendszerbe, amit a hivatal teremt.3 Elias elmélete hasznos számunkra, mert hozzásegít annak értelmezéséhez, hogy a császári ház és a külügyek minisztériuma, annak tradíciója, az idők során változó funkciója a hivatalnokokat is formálta, és ugyanakkor a hivatalnokok hatottak az intézményre. Különösen fontos, ez áll elemzéseink középpontjában, hogy a Habs* Kutatásaimat az OTKA 047 333 támogatásával folytattam. 1 J.N. Bischoff, Handbuch der teutschen Canzley-Praxis. (Helmstedt 1798). Idézi Somlai Péter, Hivatalnoki szervezet és intenzív iparosítás. Max Weber bürokráciaelmélete. A gazdaság és a politika viszonya a századforduló Németországában. (=Szociológiai tanulmányok 18. Budapest 1977) 5. 2 Max Weber, Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 2/3: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. (Az uralom szociológiája I. Budapest 1966) 61-99. 3 Vő. Norbert Elias, Az udvari társadalalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata.(Budapest 2005) 67, 93. Az osztrák bürokrácia vonatkozásában Waltraud Heindl, Bürokratisierung und Verbürgerlichung: Das Beispiel der Wiener Zentralbürokratie seit 1780. In: Hannes Stekl, Peter Urbanitsch, Ernst Bruckmüller, Hans Heiss (Hg.) „Durch Arbeit, Besitz, Wissen und Gerechtigkeit". (=Bürgertum in der Habsburgermonarchie II. Wien, Köln, Weimar 1992) 193-202; uő., Bureaucracy, Officials, and the State in the Austrian Monarchy: Stages of Change since the Eighteenth Century. In: Austrian Histoiy Yearbook 37 (2006) 35-57.
