Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
schmid kilencszer jegyeztetett be tiltást, az ő vagyonát 16-szor tilalmazták (1547-1564 között összesen legalább 3049 forintot követelnek tőle). Bizonyos értelemben a felhasználható adatok mégis vagyonosságát mutatják, azaz az elitbe történt besorolását támasztják alá. Egyrészt a vele szemben tett három legnagyobb összegű tiltást később kisebb értékűre módosították, másrészt a bejegyzések között találunk olyat is, amelyet áthúztak, Klingeschmid tehát rendezte adósságait. Mindkét típusú módosítás arra utal, hogy Klingenschmid folyamatosan törlesztette tartozásait. Fontos továbbá megjegyezni, hogy partnerei között találunk ulmi, breslaui és bécsi kereskedőket, ami a nagy összegekkel együtt arra utal, hogy Klingenschmid jelentős volumenű forgalmat bonyolított le a távolsági kereskedelemben. I. 2. Információk a tiltó és az adós személyéről I. 2. 1. A tiltó és az adós személy neme A tiltást bejegyeztetők között túlnyomórészt férfiakkal találkozunk (1243 tiltás - 89%), a nők aránya mindössze 7,6% (106), 46 esetben pedig nem ismert a tiltó neme. A bizonytalansági tényező több okból eredhet. Ilyen lehet egyrészt a nevek olvashatatlansága, másrészt előfordulnak olyan esetek is, amikor több tiltó személyt említenek, akiknek nemét és számát közelebbről nem határozzák meg (például örökösök). Találkozunk olyan bejegyzéssel is, amikor nem természetes személy a tiltó fél (Pozsony városa, harmincadhivatal, a Magyar Kamara stb.). A nők alacsony részesedése figyelemreméltó, hiszen a korabeli városi társadalmakban enyhe női többséget feltételezhetünk.5 0 A korszak Végrendeleti Könyvében a teljes városi lakosságra jellemző arányokhoz jobban közelítő megoszlást találunk (a testamentumok 40,2%-a nőktől származik). A vagyoni elit tagjaitól származó 106 testamentumon belül még magasabb a nők aránya (46,2%).5 1 A két arányszám közötti eltolódás arra enged következtetni, hogy a gazdasági életben és a vagyon felhalmozásában a korabeli nőt a férfiakkal egyenrangú félnek tekinthetjük.5 2 50 Margret Wensky: Die Stellung der Frau in Familie und Wirtschaftsbetrieb im spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Köln. In: Haus und Familie in der spätmittelalterlichen Stadt. Städteforschun (a továbbiakban: SF) A/18. 1984. 293.; Richard van Dülmen: Kultur und Alltag in der frühen Neuzeit. Dorf und Stadt. München 1999. 107. A nőknek a városi munkaszervezeten belüli pozícióihoz általában: Michael Mitteaurer: Familie und Arbeitsorganisation in städtischen Gesellschaften des späten Mittelalters und der frühen Neuzeit. In: Haus und Familie in der spätmittelalterlichen Stadt. SF A/18. 1984. 18-19., 28-29. és Herman Kellenbenz: Die Gesellschaft in der mitteleuropäischen Stadt im 16. Jahrhundert. In: Die Stadt an der Schwelle zur Neuzeit. Szerk. Wilhelm Rausch. Bd. IV Linz 1980. 8-10. 51 A vagyoni elitnek a végrendeletek és további pozsonyi források (többek között az 1542-1543. évi adójegyzék és az itt tárgyalt Verbotbuch) információi alapján történő definiálásához 1. Tózsa-Rigó Attila: A városi elit családszerkezetének vizsgálata az 1529-1557 közötti pozsonyi végrendeletek alapján. In: Fejezetek Pozsony történetéből szlovák és magyar szemmel. Szerk. Czoch Gábor - Kocsis Aranka - Tóth Árpád. Pozsony 2005. 131-155. 52 A fenti megállapítás alátámasztására érdekes példával szolgál az egyik augsburgi kereskedőtársaság ún. Geheimbuchja. Egy 1543. évi lista a társaságnak hitelt nyújtó személyek nevét és a hitelösszegeket tartalmazza. Összesen 109 tételt sorolnak fel. Az összegek változatos képet mutatnak 20-tól 11540 rajnai forintig, de többségében 500-3500 forint között mozognak. Számos női hitelezővel találkozunk: 24 nő szerepel, nagyrészt 500-1500 forint közötti összegekkel, de többször előfordul-
