Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
Mindezek tekintetében még inkább feltűnőek a Tiltáskönyvben szereplő arányok. A két forrás adatainak ilyen arányú eltérését minden bizonnyal arra vezethetjük vissza, hogy a tiltások jelentős része mögött kereskedelmi ügyletből származó adósság állt. Bár a nők munkája a városi termelés jelentős, sőt egyes szerzők szerint — teljes joggal — nélkülözhetetlen tényezőjeként értékelhető, amely nagyban megnövelte a polgári közösség gazdasági potenciálját, a (nagy)kereskedelmen belül a férfiak szerepének mégis nagyobb jelentőséget tulajdoníthatunk. A döntően női többségű kiskereskedelemmel szemben a távolsági kereskedelemben már korlátozottabb mértékben adódott lehetőség a nőknek a munkaszervezetbe történő bekapcsolására. Ezt a gondolatmenetet látszik alátámasztani az a tény is, hogy a nők által bejegyeztetett tiltások inkább kisebb összegű adósságokra vonatkoznak. A nőknél 69 esetben szerepel számszerűsített adat, ebből huszonegynél 10 forint alatt van az összeg, huszonháromnál 10-50 forint között mozog, 12 tiltásnál pedig 50-100 forint közötti adósságot említenek. A fennmaradó tizenháromból csak két bejegyzésnél találunk 500 forint feletti összeget. A tiltások tárgyának vizsgálatakor láttuk, hogy létezik olyan tiltástípus, amelynél biztosan tudjuk, hogy nem kereskedelmi ügylet állt a háttérben. Erre a legjellemzőbb példa, amikor hagyatékot vagy hagyatékrészt tiltanak. Összesen 138 ilyen tétel szerepel, amelyek mintegy 11%-a származik nőktől. Itt tehát valamivel magasabb a részesedésük, mint az összes tiltó személy körén belül. A nemek vizsgálatának utolsó szempontja lehet a tiltó és az adós személyek nemének összevetése. Eszerint a férfiak ritkábban tiltották nők vagyonát (a férfiaktól származó bejegyzések 10,3%-a). A gyengébbik nem képviselőinél kétszer olyan gyakran szerepelnek női adósok (a nőktől származó követelések 21,3%-a). A nők tehát — a városi munkaszervezetben elfoglalt helyükből adódóan — üzleti ügyeik során gyakrabban kerültek kapcsolatba ugyanazon nemű társaikkal. I. 2. 2. A tiltó és az adós személy foglalkozása A Tiltáskönyvben szereplő személyek foglalkozásbeli megoszlását széles adatbázis alapján vizsgálhatjuk. A fő kereseti tevékenységet a követeléssel fellépő személyeknél 1013, az adósoknál pedig 1031 esetben tudtuk meghatározni. Először azt vizsgáljuk, hogy a foglalkozási ágak milyen arányban vannak jelen a két csoportban. (A foglalkozási ágak merev elhatárolása persze nem minden esetben lehetséges, hiszen egy személy több területen is tevékenykedhetett, és nehéz egyértelműen meghatározni, melyik tevékenységi kört tarthatjuk elsődleges kereseti forrásának.) nak 3000 forint feletti kölcsönök is, két esetben 8000 forint felett van a nők neve mellett feltüntetett összeg, sőt a legmagasabb hitel is egy özvegyasszonytól származott: 11540 rajnai forintot kölcsönzött a társaságnak. Stadtarchiv Augsburg; Kaufmannschaft und Handel (217). Literalien 5. Handelsbuch von Anton Haugsen, Hans Langenauer, Ulrich Linck 1532-1549. fol. 68v-70r. Hasonló adatokat találunk a hitelezők 1545. évi felsorolásában. Uo. fol. 99v-101r.
