Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
házasodott Peter Büffler memmingeni képviselője útján 137 forint értékű korábbi kölcsönre hivatkozva követeli 1545-ben egy pozsonyi polgártól a tartozás kiegyenlítését.33 Az ilyen előzményt említő, legnagyobb összegű tiltás pozsonyi személy részéről mintegy 200 forintot tesz ki. Ebben Hans Mair örökösei követelik az összeget Chaim zsidó kereskedőtől.34 Egy 1548. évi ügyben ,jelenlegi kölcsönről" esik szó. Itt valójában nem is beszélhetünk klasszikus értelemben vett tiltásról, inkább a kölcsönről szóló bizonylatként értékelhetjük a bejegyzést.3 5 Az értékforgalommal kapcsolatos információk utolsó nagyobb csoportja (31 tiltás) adás-vételi ügyekről tanúskodik. Hat esetben nem határozzák meg közelebbről, hogy mi volt az adás-vétel tárgya. Huszonkétszer hivatkoznak ingatlanügyletre. Ezek a körülmények merőben különböznek azoktól az esetektől, amelyekben az adós házát vagy más ingatlanát tiltják. Azoknál a tiltásoknál, ahol ingatlanügyletet említenek előzményként, a tiltás tárgya 22 esetben ismert. Ebből 14 bejegyzésnél készpénzes tiltást találunk. Két-két esetben tiltanak házat vagy szőlőt. Ami az adósságok mértékét illeti, jóval alacsonyabb összegekkel találkozunk, mint azoknál az eseteknél, amelyekben konkrétan házat vagy más ingatlant tiltanak. Nevezetesen az előzményként ingatlanügyletet megjelölő bejegyzéseknél 14 esetben ismert az összeg, ebből nyolc ügyben tíz forint alatt van az adósság, csak négy alkalommal emelkedik 30 Aft fölé, és a legmagasabb összeg is csupán 35 forintot tesz ki. A tiltó személyek között a pozsonyiak döntő többsége regisztrálható: 22 esetben ismert a származás, ebből 15-nél pozsonyi a tiltó személy. Kétszer szerepel szentgyörgyi, illetve a jelentősebb városok közül Bécs (1) és Iglau (1) említhető még. Az ingatlanügyletetekhez sorolható még két olyan eset is, amelyben raktárhelyiség vagy bolt bérletéből elmaradt részletek miatt tiltanak. Egy 1564. évi bejegyzésben Cristof Pilhofer felesége nevében egy másik asszonnyal szemben lép fel követeléssel 6,5 forint elmaradt bérleti díj miatt.36 Lényegében az utóbbi esetekhez köthetők azok az ügyek, amelyeknél munka, termék vagy szolgáltatás meg-, illetve kifizetésének elmaradását jelölik meg a tiltás okaként. Összesen 17 alkalommal szerepel kifizetetlen munkavégzés. Sok esetben ismert a követelő személy foglalkozása, így például 1544-ben egy Harreßer nevű lakatos követeli az egyik legtekintélyesebb pozsonyi család tagjától, Martin Kleetől, hogy fizesse ki az általa korábban mintegy kilenc forint értékben elvégzett munkát.37 Harreßer még 1553-ban bukkan fel, amikor ugyancsak munkája ellenértékét követeli az egyik leggyakrabban tiltott személytől, Mathes Rott-tól.38 Még 1544-ben hasonló követeléssel lép fel Kleevel szemben egy ács és egy másik lakatos is 6-8 forint körüli értékben.3 9 Két évvel később egy üveges kéri számon munkája 33 AMB VB a i 1 fol. 38r. 34 AMB VB a i 1 fol. 145v-146r. 35 AMB VB a i 1 fol. 57r. 36 AMB VB a i 1 fol. 152r. 37 AMB VB a i 1 fol. 37v. 38 AMB VB a i 1 fol. 97r. 39 A Klee család gazdagságához és tekintélyéhez mérve némileg meglepő, hogy Martintól ilyen kis összegeket is tiltás útján kellett „behajtani". Martin fivére, Michel Klee a korszakban második
