Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
árát egy bádogoson és feleségén, ezúttal összeg nélkül. 1552-ben egy posztónyíró egy másik posztónyírótól követel munkájáért hét forintot.4 0 Hasonló eset fordul elő ugyanebben az évben, amikor is egy cserepező asszony egy másik cserepező feleségétől követel mintegy két forintot elvégzett munkájáért.4 1 Egyszer szerepel tetőfedő, és három tiltásban fordul elő kovácsmunka. Az adósság minden esetben alacsony, egyszer sem haladja meg a húsz forintot. A szolgáltatás szférájából egy fuvarost említhetünk, aki egy fuvarért követel kisebb összeget. E kategória egy speciális fajtájaként értékelhetjük a temetés elvégzését is. Áttételesen egy temetés kifizetésének elmulasztásáról értesülünk, amikor Michel Klee dienere, Mathias Perner Simon Jäkel plébános kintlévőségét tiltja. A plébánosnak Valt Pockh özvegye tartozott nyolc forinttal, mivel az asszony nem fizette ki férje temetését.42 Egy-egy esetben értesülünk még termény, állat, faanyag és ingóság árának követeléséről. Az eddig tárgyalt információk ellenkező előjelű megfelelői, amikor arra hivatkoznak, hogy a megrendelő előre fizetett, de a megrendelt munkát és/vagy termék leszállítását nem teljesítették (7 tiltás). A következő csoportot olyan tiltások képezik, amelyeknél utalást találunk jogszokásokra. Öt alkalommal hivatkoznak a város jogszokására. Egy 1552. évi bejegyzésben egy iglaui kereskedő nevében tiltanak egy pozsonyi borbélyt. A részletes kifejtésben a pozsonyi szokásjogra („hiesige Stattprauch") hivatkoznak, miszerint az adósnak háromszor tizennégy nap áll rendelkezésre a tartozás (41 forint) kiegyenlítésére.43 Ugyanezzel a borbéllyal szemben egy nagyszombati polgár is követeléssel lép fel, melynek során ugyancsak a városi szokásjog által előírt határidő lejártára hivatkoznak.4 4 Egy 1553. évi tiltásban egy marhaüzletből származó tíz forintos tartozásnál jog szerinti („wie recht ausführen") 14 napos határidőt jelölnek meg.45 Végül egy augsburgi polgár tiltásában — az első esethez hasonlóan — hat hetet adnak Mathes Rottnak, hogy egyenlítse ki közel 170 forintnyi tartozását.4 6 A szokásjoghoz kapcsolódó gyakorlati eljárásról is kapunk információt: hat esetben említenek kezességet, egy alkalommal pedig behajtásra adnak utasítást. leghosszabb időt, 27 évet töltött a belső tanácsban, öt évben polgármester, hat alkalommal pedig a bírói feladatokat látta el. A család pozícióinak javulásához nagyban hozzájárult, hogy az országos politikai elitbe emelkedő Szerencsés Imre (1520 és 1524 között alkincstartó, 1526-ban a pozsonyi harmincad bérlője) özvegye második házasságában Martin Kleehez ment feleségül. Első férje jelentős vagyonáért az asszony folyamatos vitában állt Szerencsés örököseivel (Magyar-Zsidó Oklevéltár. IV köt. Szerk. Kováts Ferenc. Bp. 1938. 108-111.: Nr. 86-87.). A család bécsi kapcsolatairól is van információnk. Michel Klee második felesége egy Benedikt Fronleitner nevű bécsi polgár lánya volt. Apja halála után a lány résztulajdonosa lett a Tuchlauben környékén található házuknak. Paul Harrer. Wien, seine Häuser, Menschen und Kultur. 1/1. Wien 1951. 190., 193. 40 AMB VB a i 1 fol. 79r. 41 AMB VB a i 1 fol. 81v. 42 AMB VB a i 1 fol. 89r. 43 AMB VB a i 1 fol. 87r. 44 Az ügyet bíró elé vitték, ahol az adós ezüst tárgyakkal és egy karniolos aranygyűrűvel részlegesen törlesztett, majd később megtörtént a teljes törlesztés is. AMB VB a i 1 fol. lOOv. 45 AMB VB a i 1 fol. lOlv. 46 AMB VB a i 1 fol. 121v.
