Századok – 2008
KISEBB CIKKEK - Fazekas Sándor: Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai IV/999
Fazekas Sándor Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai Bevezetés Az alábbi tanulmány egy hosszabb tervezett munka egyik fejezete, amely a harmincéves háború (1618-1648) korának egyik történeti érdekű versciklusával, a Sebes agynak késő sisakkal1 foglalkozik. Ez a harmincéves háború legfontosabb alakjait (II. Gusztáv Adolf svéd király, II. Ferdinánd császár, Richelieu bíboros, Károly és Jakab angol királyok, Fülöp spanyol uralkodó vagy éppen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem) bemutató, mintegy negyven versből álló ciklus a kor egyik értékes alkotása. A verseket feltehetőleg I. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari papja, Prágai András református prédikátor készítette. A magyar mű latin forrását sikerült azonosítanom Johann Joachim Rusdorf Elegidia et poematia epidictica című, metszetekkel ellátott neolatin versgyűjteményében és variánsaiban, amely 1 A versciklus kritikai kiadása: Régi Magyar Költők Tára. XVI. századbeli magyar költők művei. 8. Bethlen Gábor korának költészete. S. a. r. Komlovszki Tibor - Stoll Béla. Bp. 1976. 2 Juhász Leventével közösen tervezzük a fordítás és a hozzá legközelebb álló változat kiadását. 3 Friedrich Krüner: Johann Joachim Rusdorf kurpfalzischer Gesandter und Staatsmann 1631-ben, hamis uppsalai impresszummal, feltehetőleg a Majna-menti Frankfurtban jelent meg.2 A forráskutatást Juhász Leventével közösen kezdtük el, a további feltárómunkát azonban jelenleg egyedül folytatom. Jelen írásban szeretném bemutatni a latin eredeti szerzőjét, aki ugyan nem ismeretlen a történeti kutatás számára, műveinek és magyar kapcsolatainak részletesebb bemutatása azonban mindeddig nem történt meg. A pfalzi diplomata Johann Joachim Rusdorf (1589-1640) V Frigyes pfalzi választófejedelem (1596-1632) diplomatája volt. Pályája végéig hűséges maradt a „téli királyhoz" (Winterkönig), aki a harmincéves háború egyik központi figurája volt, majd utódaihoz is. Életútjáról és munkásságáról a 19. század óta mégsem készült összefoglalás. Mint ahogyan Friedrich Wilhelm Krüner 1876-ban tette,3 a 21. század elején jelen írás szerzője is megállapíthatja: míg a 18. században többször is kiadták levelezése jelentősnek ítélt részleteit, az érdeklődés utóbb valamelyest megcsappant iránta, és a helyzet azóta sem változott jelentősen. Az Erdély történetét vizsgáló magyar művek viszont már a 19. században is rendre megemlítik nevét, és a levelezésében foglalt információkra hivatkoznak. Sőt, az a furcsa helyzet állt während des dreissigjährigen Krieges. Halle 1876. Életének eseményeit legújabban Axel Walter foglalta össze: Axel É. Walter-. Späthumanismus und Konfessionspolitik: die europäische Gelehrtenrepublik um 1600 im Spiegel der Korrespondenzen Georg Michael Lingelsheims. (Frühe Neuzeit 95.) Tübingen 2004. 281-283.
