Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 539 kiváltképp pedig elragadó felesége mind ellenzéki szerepvállalásra ösztönözték Batthyányi, aki lelki alkatánál fogva, ifjúkori, anyjától elszenvedett sérelmei miatt már egyébként is hajlamos lehetett erre.25 Mialatt Batthyány az 1830-as években a gazdálkodásnak, utazásoknak, a társas szórakozásoknak, valamint az önművelésnek és a családalapításnak szentelte idejét, Deák Ferenc, aki 1833 tavaszán Zala megye követeként került a pozsonyi diétára, néhány éven belül az országgyűlési reformellenzék egyik meghatározó egyéniségévé, vezérévé vált. A Wesselényi Miklós báró és Kölcsey Ferenc liberális kezdeményezéseihez csatlakozó, velük vállvetve küzdő Deák vezérszerepe leginkább a jobbágykérdés és a szólásszabadság ügyének országgyűlési tárgyalása során vált egyértelművé. Szemben Batthyány Lajos gróffal, aki az 1840-es évek derekáig alig foglalkozott a jobbágykérdéssel, Deák ennek megoldását (az örökváltság, a tulajdonhoz való jog és a hivatalviselés jogának kivívását) tekintette a legfontosabb feladatnak.26 A nagybirtokos gróf legfeljebb uradalmi tisztségviselői közvetítésével érintkezett jobbágyaival, arisztokrata életmódjával teljesen elkülönült a jobbágyfalvak belső világától, nem szembesült azok mindennapi gondjaival, ráadásul az adott keretek között is eredményesen gazdálkodott, így magánéletében kevésbé érezhette a társadalmi változások kényszerét. Deák ellenben, aki saját birtokain személyesen, jobbágyaival nap mint nap érintkezve irányította a gazdálkodást, ő intézte a parasztok apró-cseprő jogügyleteit, mindezek mellett pedig alügyészként is a jobbágyság érdekeit védte a földesurakkal folytatott perekben, szinte folyamatosan együtt élt a parasztok problémáival, és égető szükségét érezte azok megoldásának.27 Az e téren tehát egymástól eredendően elég távol álló Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc nézetei és útjai sokkal inkább egy hagyományosnak tekinthető sérelem, a szólásszabadság alkotmányos jogának korlátozása ügyében találkoztak. Amikor az udvar 1835-ben kormányt bíráló beszéde miatt hűtlenség és felségsértés címén vád alá helyezte Wesselényi Miklós bárót, aki elsőként próbálta meg párttá szervezni az országgyűlés liberális ellenzékét, Deák közüggyé, a szólásszabadság nemzeti jussát ért országos sérelemmé nyilvánította barátja és politikai harcostársa perbefogását. 1835. június 16-i beszédében Deák fektette le az ellenzék két legfontosabb alapelvét is, melyre a szólásszabadság védelmét építették, nevezetesen: szóval nem lehet elkövetni a hűtlenség vétkét, a fejedelem személye pedig nem azonos a kormányéval, ezért az utóbbi bírálható.28 25 Tilcsik György: Zichy Antónia és Batthyány Lajos házassági szerződése. In: Vasi Honismereti Közlemények 1989. 2. sz. 65-68., Molnár András 1994. 71-73. 26 Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 96-201., Sándor Pál: Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. In: Tanulmányok Deák Ferencről. (Zalai Gyűjtemény 5.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1976. (a továbbiakban: Tanulmányok Deák Ferencről) 125-173., Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836. In: Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873. (Zalai Gyűjtemény 59.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2004. (a továbbiakban: Zala követe, Pest képviselője) 13-37. 27 Deákról: Molnár András 2003. 114-119. 28 Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. 2. bőv. kiad. Bp., 1903- (a továbbiakban: Kónyi Manó 1903.) 1. köt. 163-168., vö. Deák Ferenc: Válogatott politikai írások es beszédek I. 1825-1849. (Válogatta, sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Molnár András) Bp., 2001. (a továbbiakban: DFVM 1. köt.) 107-111., Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 205-243.
