Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
666 HERMANN ROBERT tüket; s vagy félreértve Berg tájékoztatását, vagy a győzelem dicsőségére vágyva — amire Paszkevicsnek a Görgeivel szemben elszenvedett eddigi harcászati és hadászati kudarcok után igencsak szüksége volt — nem tudatták a magyarokkal Haynau — Berg által közvetített — feltételeit.141 Paszkevics augusztus 13-án Nagyváradról jelentette I. Miklósnak a közelgő fegyverletétel hírét: „Magyarország felséged lábai előtt fekszik." Közölte, hogy a foglyok átadásával kapcsolatban érintkezésbe teszi magát Haynauval, Görgeit pedig további intézkedésig főhadiszállásán tartja.142 A Görgeivel folytatott beszélgetés után azonban Paszkevics zavarban volt. Görgei a cár nagylelkűségére számít, írta augusztus 15-én I. Miklósnak. „Akasztófára juttathatom-e mindazokat, akik Felséged jóságában reménykednek? Csak azért, mert Felséged hadainak adták meg magukat, szigorúbban büntessék őket? Megmondtam Schwarzenberg hercegnek, megeshet, hogy a magyar hadsereg Felséged hadai, s nem az osztrákok előtt teszi le a fegyvert. Akkor mit tegyek? Nem akart felhatalmazni erre az esetre." Közben ez történt, s ezzel véget ért a háború. A tábornagy úgy vélte, most Miklósnak kell döntenie. „Mi lesz, ha a többi lázadó alakulat megtudja, hogy társaikat kegyetlenül átadtuk az osztrákoknak, akik már csak azért is bosszút állnak rajtuk, mert Felséged nagylelkűségében bízva tették le a fegyvert. Beleegyezhetem-e én ebbe? Az egyezmény értelmébenjogaim nincsenek." Paszkevics úgy vélte, a császár nem teheti meg, hogy ne egyezzék bele az amnesztiába, ami megnyugtatná az országot, hiszen a politika ezt követeli meg. „Bízom benne, nem sok embert fognak megbüntetni." Hivatkozott Zichy Ferenc es. kir. kormánybiztos véleményére, aki szerint még két évig nem lesz béke. „Nem tudom, miként vélekedik felséged Ausztriáról, de ha fennállása Felséged politikája szempontjából nélkülözhetetlen, akkor az amnesztiát meg kell adni, és a régi alkotmányt vissza kell állítani."143 Paszkevics becsületére legyen mondva, hogy augusztus 16-án előterjesztést intézett I. Ferenc Józsefhez is, a fegyvert letevők érdekében: „Legyen szabad Felséged nagylelkűségéhez folyamodnom azoknak érdekében, akik elsőként szakítottak korábbi hibáikkal, és példát mutattak az engedelmességhez való visszatérésre. - hangozzanak el Felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai." Paszkevics szerint144 ez semmivé teheti „a még mindig a forradalom szellemét lehelő néhány lázadóvezér és a külföldiek erőfeszítéseit", s 141 V ö. Paszkevics 1849. októberében kelt, I. Miklóshoz intézett jelentésfogalmazványával, magyar fordításban közli Vadász - Józsa 255-256. 142 Az eredeti alapján magyar fordításban közli Ivan Ivanovics Oreusz 349.; Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 2. kiadás. Bp., 1930. III. 298-299.; kivonatosan közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 145. 143 Paszkevics levele I. Miklóshoz, kivonatos magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 145-146. és Steier Lajos II. 301-302. 144 Közli Steier Lajos II. 385-386., magyar fordításban Katona Tamás 306.; Theodor von Bernhardi emlékirati szerint a levelet egy Hilferding nevű, ekkor Paszkevics főhadiszállásán ténykedő személy fogalmazta, s I. Ferenc Józsefezen a levélen felingerülve döntött a kemény megtorlás mellett. Unter Nikolaus I. und Friedrich Wilhelm rV Briefe und Tagebuchblätter aus den Jahren 1834-1857 von Theodor von Bernhardi. Zweite Auflage. Leipzig, 1899. 54-55.; magyar fordításban Id. V: Bernhardi emlékiratai. Budapesti Szemle, 1896. 87. k. 288.
