Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 667 „megkönnyíthetik és általánossá tehetik a lefegyverzést." Hasonló szellemben írt Scharzenberg miniszterelnöknek is.145 Miklós cár augusztus 16-án Varsóban értesült a fegyverletételről. Elhatározta, hogy fiát, Sándor trónörököst Bécsbe küldi a hírrel, s megkéri a császárt, kegyelmezzen meg Görgeinek, vagy engedje meg, hogy ő jelölhesse ki lakhelyét Oroszországban.146 Miklós egyetértett a Paszkevics levelében foglaltakkal, s továbbította nézeteit Bécsbe a császárnak. „A továbbiakban egyedül tőle függ minden, nekem semmi közöm hozzá, s a következményekért sem vállalhatok felelősséget." Ha I. Ferenc József megbocsát Görgeinek, jó, ha nem, megengedi neki, hogy Oroszországba költözzön; „de soha senkit, sem őt, sem másokat nem veszek át szolgálatba, hiszen elárulták uralkodójukat, s ilyeneknek nincs helyük sorainkban."147 Azaz a cár — Paszkevics javaslatától eltérően — Görgei kivételével nem volt hajlandó határozott fellépésre a magyarok ügyében. Augusztus 16-án két levelet is írt Ferenc Józsefnek. Az elsőben ügy vélte, a fegyverletétel alkalmat ad Ferenc Józsefnek, hogy „uralkodói jogaink legszebbikét, a helyesen értelmezett kegyelmet gyakorolhasd. (...) Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra; és érdemük szerint bánni a felbujtókkal, az országot nyomasztó bajok okozóival."148 Az ugyanezen a napon írott második levélben határozott formában már csak Görgeinek kért kegyelmet; az ország megbékítésével kapcsolatban csupán annyit írt, hogy ez „a bölcs szigorral párosított kegyelem rendszerével lenne biztosítható."149 A szintén aznap feleségéhez írott levelében azt írta, hogy a trónörökös azért utazik Bécsbe, hogy a császár kegyelmét és igazságosságát felkeltse, mert félrevezetik, s meg kell tudnia az igazságot.150 Ischltől Bécsig Ferenc József 1849. augusztus 15-én még Schönbrunnban volt, s aznap utazott el Bad Ischl-be, hogy ott ünnepelje a születésnapját. (A helyszín nem lehetett volna illőbb, hiszen anyja, Zsófia főhercegnő az ischl-i gyógyvíznek tulaj-145 Paszkevics - Schwarzenberg, Nagyvárad, 1849. augusztus 16. Közli Steier Lajos II. 386-389., magyar fordításban Vadász - Józsa 218-219. Ld. még Paszkevics dátum nélküli, de valószínűleg ugyanezen a napon kelt, I. Miklóshoz intézett levélfogalmazványát, magyar fordításban közli Vadász - Józsa 251-254. 146 I. Miklós - Paszkevics, Varsó, 1849. augusztus 16., magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 318. 147 I. Miklós - Paszkevics, Varsó, 1849. augusztus 19., magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 320. 148 Közli Steier Lajos II. 408-409., magyar fordításban Katona Tamás 307., csikorgó fordításban Vadász - Józsa 226. 149 Ismerteti és közli Steier Lajos II. 314-315. és 409-410., magyar fordításban Vadász - Józsa 226-227. 150 Theodor Schiemann W. 213. augusztus 15-i dátummal közli a levelet, mint amelyet a cár a fegyverletétel hírének vétele után írt. A közlő azonban vagy félreolvasta a dátumot, vagy az nyomdahiba miatt téves, ugyanis egyértelmű, hogy a fegyverletétel híre csak 16-án érkezett meg, hiszen a cár augusztus 16-án írt Ferenc Józsefnek, s a feleségének szóló levélben az áll, hogy azt Sándor trónörökös aznap este viszi Bécsbe; ami semmi esetre sem lehetett 15-én. V ö. még Egon Caesar Conte Corti 41-42. A történtekre ld. még Ian W. Roberts 185-186.
