Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Két könyv a középkori Sopronról. Jenő Házi - János Németh: Gerichtsbuch/Bírósági könyv 1423-1531 és Károly Mollay - Károly Goda: Gedenkbuch/Feljegyzési könyv 1492-1543 (Ism.: Skorka Renát) IV/1047

TÖRTÉNETI IRODALOM 1047 KÉT KÖNYV A KÖZÉPKORI SOPRONRÓL Jenő Házi - János Németh GERICHTSBUCH/BÍRÓSÁGI KÖNYV 1423-1531. (Sopron város történeti forrásai A. sorozat, 2.) Sopron 2005. 434 o. Károly Mollay - Károly Goda: GEDENKBUCH/FELJEGYZÉSI KÖNYV 1492-1543 (Sopron város történeti forrásai A. sorozat, 3.) Sopron 2006. 291 o. A Sopron város történeti forrásait bemutató sorozat első kötete, az Első telekkönyv - Erstes Grundbuch 1480-1553 Mollay Károly gondozásában 1993-ban látott napvilágot Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának kiadásában. A kiadók az újabb kötetek megjelentetésével a történettudomány régi adósságát törlesztik, nem csupán azért, mert a városkönyv-sorozat folytatása több mint egy évtizedet váratott magára, de azért is, mert a magyar forráskiadás két kiemelkedő képviselőjének egykor félbeszakadt munkája a jelen kiadványokkal válhatott teljessé. A Gerichtsbuch szövegének átírása a Sopron szabad királyi város okleveles forrásait, tanácsülési jegyzőkönyveit, végrendeleteit közzétevő Házi Jenő (1892-1986) nevéhez fűződik. 1970-ben a lektori vélemények és az előszó is elkészült a műhöz, a forrás kiadása ennek ellenére elmaradt. A Házi-féle átirat gondozásával, a mutatók elkészítésével, az összeolvasási és a fordítási munkálatokkal Szende Katalin, a sorozat szerkesztője és Turbuly Éva felelős kiadó a Veszprémi Egyetem Germanisztikai Intézetének munkatársát, Németh Jánost bízta meg. Mollay Károly (1913-1997) nem csupán Sopron múltjának több szövegemlékét (Első telekkönyv, Moritz Pál kalmár üzleti könyve, Hans Seyfridt házipatikája és eceteskönyvecskéje, Faut Márk és Klein Menyhért krónikája) gondozta, illetve közlését segítette lektorként, de az általa közzétett budai jogkönyv (Das Ofner Stadtrecht) a várostörténeti kutatások egyik leggyakrabban idézett forrásává vált. A Gedenkbuch átírását is Mollay kezdte el, a kétharmadában elkészült munkát a késő középkori Sopron politikai elitjét kutató Goda Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Programjának hallgatója fejezte be. A bírósági könyveknek a jogtörténetírásban szűkebb és tágabb jogi értelmezése egyaránt létezik, ez előbbi alapján a Gerichtsbuchokban kizárólag a büntetőjog tárgykörébe sorolható feljegyzések olvashatók. A másik meghatározás szerint a bírósági könyvekben valamennyi olyan eljárás írásos megfogalmazása megtalálható, amelyek megtárgyalása és megvitatása valamely bírósági testület hatáskörébe tartozik, vagyis a büntetőjogi eseteken túl a jognak valamennyi modern értelemben vett ágára (tulajdonjog, kötelmi jog, eljárásjog, örökösödési jog) hoznak példát. A középkor folyamán keletkezett bírósági könyvek, amelyek megjelenése Európa-szerte a 14. századtól indul meg a tágabb értelmezés szerint definiálhatók. Az első Gedenkbuchok megjelenése is a 14. század korai évtizedeire tehető. A későbbi viszályokban bizonyító erővel bíró feljegyzési könyvekbe — miként eredeti elnevezésük is mutatja — a középkori városok igazgatásához, joggyakorlatához és jogszokásához kapcsolódó ügyeket emlékeztető céllal jegyezték fel. A nyugat-európai városkönyvek sorába mind szerkezetében, mind tematikájában jól beilleszthető az 1423-ban keletkezett és 1531-ben lezáruló soproni Gerichtsbuch, illetve az 1492 és 1543 közé datált Gedenkbuch, amelyben helyet kapott egy-egy 1484., 1485., illetve 1491. évi bejegyzés is. A középkori városkönyvek szerkezetének egyik általános jellemzője a szerkesztetlenség, ami azt jelenti, hogy a cikkelyeket nem az időrend szigorú sorrendjét követve jegyezték fel. Ebből fakad, hogy a 476 folióból álló, 581 feljegyzést tartalmazó soproni Gerichtsbuchban a legkorábbra datálható 570. cikkely a 470. fólión, míg az 1531-ben született 522-524. cikkelyek a 313-316. oldalakon olvashatók. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a Gedenkbuch esetében is: a 426 oldalas, 453 ügyletet magában foglaló Feljegyzési könyvben még az utolsó oldalakon is találkozhatunk 1492-ben keletkezett cikkelyekkel. A középkori városkönyvek szerkezetét befolyásolta az a tény, hogy bizonyos fokig használatuk is rendszertelen volt. Ezt tapasztalhatjuk akkor is, ha megfigyeljük, hogy a soproniak mennyire vezették konzekvensen Bírósági, illetve Feljegyzési könyvüket. A Gerichtsbuch bő egy évszázados használata alatt 1437 és 1482 között minden esztendőhöz köthe-