Századok – 2007

VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471

VITA Kubinyi András KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINK ÉS A VÁROSOK (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) A Századok 2005. évi kötetében Gerics József professzor megtisztelt azzal, hogy két korábbi tanulmányomra válaszolt.1 Munkáját feltehetően olyan fon­tosnak tartotta, hogy — az írás elején és a végén, valamint egy-két jegyzetben történt kisebb változtatásokkal — ugyanezen évben még egyszer kiadta.2 Ért­hető, hiszen nem sokkal korábban a Bariska-emlékkönyvben írtam egy cikket, amelyben tudós barátomnak a Csapodi-emlékkönyvben3 tett megállapításaival szemben igyekeztem saját álláspontomat előadni,4 majd egy más célzattal, de rokon témában írt tanulmányomban visszatértem a Gerics-tanulmány megvi­tatására. A nyomda és a kiadások ördöge segítségével, ez a munkám egy évvel korábban jelent meg, mint a Bariska-emlékkönyv.5 A Csapodi-emlékkönyvben megjelent tanulmány általam elemzett megál­lapítása röviden a következő. A membrum regni (azaz: 'az ország tagja') kifeje­zés jelentése változik: attól függően, hogy fizikai személyt jelöl-e vagy sem. Amennyiben nem, akkor földrajzi értelemben használják, akár a pars regni for­dulatot. A városok membrum regni formában történt említése tehát földrajzi értelmű. Ezért annál kevésbé tulajdoníthatunk középkori városainknak ország­rendiséget, mivel „az országgyűlésre meghívott városok egyike sem vett részt egy alkalommal sem megbízottai, vagy képviselői útján az adó megajánlásában 1 Gerics József: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés. (A római jog hatása Ma­gyarországon.) Századok 139. (2005) 354-366. - Itt szeretném megjegyezni, hogy tudós barátom a nevemet következetesen Kubínyinak írja. Kétségtelenül ez a helyes családom neve írásánál, azonban apámat, és utána engem is tévedésből Kubinyiként anyakönyveztek. Apám ugyan hosszú í-vel ejtet­te, de rövid i-vel írta. Én már úgy is ejtem, munkáimban pedig úgy is írom, ahogy az anyakönyvben szerepel. Elvben tehát Gerics professzor nem is velem vitatkozik, hanem egy általam nem ismert atyámfiával. 2 Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseken. In: Studia professoris - Professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Bp. 2005. 119-132. A továbbiakban ezt a tanulmányt csak ott idézem, ahol eltér a Századokban közölttől. 3 Gerics József: Az „ország tagja (membrum regni)" és az „ország része (pars regni)" kifejezés középkori magyarországi használatáról. In: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmá­nyok. Festschrift zu Ehren von Csaba Csapodi. Szerk. Rozsondai Marianne. Bp. 2002. 81-89. 4 Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a közép­korban? In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely 2003. 55-70. 5 Kubinyi András: A városok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. In: Sopron térben és időben. (Sopron kapcsolatrendszerének változásai.) Konferencia Sopron szabad királyi vá­ros 725. évéről. Szerk. Turbuly Éva. Sopron 2002. 29-53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom