Századok – 2007
VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471
472 VITA és a jogszabályalkotásban."6 A kérdés valóban fontos, és mivel korábban magam is foglalkoztam a városok országrendiségének kérdésével, szükségesnek véltem magam jelenlegi álláspontját előadni, hiszen Gerics professzor ezeket nem idézte. Most, a Csapodi-emlékkönyvben írt tanulmánya végén, utal arra, hogy ismerte őket. Ezt írja: „Mégsem idéztem azokat, mert illendőbbnek tekintettem és tekintem most is, hogy ne én foglaljam össze véleménye formálódásának vázlatát, hanem a legilletékesebb: ő maga."7 Ezzel lényegében felszólított nemcsak a vita folytatására, hanem régi véleményem összefoglalására is. Magam 1963-ban írtam először erről a témáról, amelyben más megközelítéssel hasonló eredményre jutottam, mint tudós barátom.8 A tanulmány összefoglalását és keletkezését a Bariska Emlékkönyvben is ismertettem.9 Mint ott részletesebben elmondtam, ez Elekes Lajos nézetei ellenében fogalmazódott meg, aki szerint a városok nélkül nincs kialakult rendi rendszer. Hozzá kell ehhez tennem, hogy a bírált szerzőre az akkori helyzetben szándékosan nem utaltam, hiszen a műveit ismerők úgyis észreveszik, miről van szó. (Észre is vették.) Lényegében két kérdést kapcsoltam össze: a nagyváradi vámper történetét, és a városi rend kérdését. Ma is vallom, noha ez most nem szokásos, hogy a gazdasági helyzet sokszor (igaz, nem mindig) hat a politikaira (marxista tolvajnyelven: „az alap a felépítményre"), így a városi rend kialakulásának nehézségeit a még csak keletkezőben lévő országos piaccal magyaráztam. Ezt írtam: „a polgári rend egységes erővé alakulása Mohács előtt csak megkezdődött, de nem jött létre."10 Továbbá: „Kétségtelen tehát, hogy a XV század második felében megkezdődött a városi polgárság renddé szerveződése, azonban egyelőre csak szomszéd városokból álló, azonos gazdasági érdekű városcsoportok formájában."11 Utaltam arra, hogy olykor évtizedekig nem hívták meg a városokat az országgyűlésre, valamint a Mátyás kincstartói által szorgalmazott városi adót megajánló gyűlések eredménytelenségére. Ez mutatja, hogy a városok nem érezték magukat érdekeltnek az összefogásban. Ebben Mályusz Elemér nézetét követtem. Kifejtettem azt a véleményemet is, hogy az egységes piac létesítésében és a polgárság rendi egyesülésében a fővárosi polgárok voltak a leginkább érdekelve.12 A következő tanulmányommal valamivel részletesebben kell foglalkoznom, ha már Gerics professzor megköveteli, hogy én foglaljam össze megállapításomat, noha ez is röviden megtörtént a Bariska-emlékkönyvben, ahol a dolgozat megjelenési körülményeiről is írtam.13 Ez eredetileg egy (kelet)német tanulmánykötet számára íródott, de megjelenése késése miatt magyarra fordítottam, és a magyar változat jelent meg először. Tőlem a városok országgyűlési szerep-6 Gerics J.\ Az „ország tagja" i. m. 88-89. 7 Gerics J.\ A képviselet i. m. 132. 8 Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV század végén. Tanulmányok Budapest múltjából 15. (1963) 189-226. 9 Kubinyi A.: Rendelkeztek-e i. m. 55-56. 10 Kubinyi A.: A városi rend i. m. 189. 11 Uo. 205. 12 Uo. 208-209. 13 Kubinyi A.: Rendelkeztek-e i. m. 56-57.
