Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
844 PÁLOSFALVI TAMÁS a későbbi Battyányi-uradalomegyüttes megalapításának egyes szakaszait. Látni fogjuk, hogy ez a rész sem nélkülözi a társadalom- és politikatörténeti tanulságokat, nem puszta birtokfelsorolásról lesz tehát szó. A második részben azt a szerepet tesszük vizsgálat tárgyává, amelyet Hermanfí László a közvetlen környezetében játszott: viszonyát a szomszéd kis- és nagybirtokosokkal, egyházi intézményekkel, a konfliktusok okát, kialakulását és megoldását helyi szinten. Ez a szakasz természetesen nehezen elválasztható a harmadik résztől, amely László úr „közéleti" szereplésének megismertetését tűzi célul, hiszen e közéleti szerep éppen a helyi befolyásból nőtt ki és folyamatosan abból táplálkozott. A részenkénti tárgyalás hátulütője, hogy elfedi a hősünk életének különböző aspektusai közötti dinamikus kölcsönhatást: azt, hogy anyagi gyarapodása miként hatott politikai aktivitásának fokozódására és nézőpontjának tágulására, ez utóbbiak pedig miképpen hatottak vissza helyi befolyásának növekedésére. E komplex probléma tárgyalására majd az összefoglalásban igyekszünk visszatérni. Család és birtokok A Gárdony nembeli Ulkoszlótól leszármazott, szláv eredetű4 Grebeni család Szlavónia ősi, tehetős nemességéhez tartozott. Névadó várukat, Grebent a 14. század első negyedében kapták, mely, bár később néhány évtizedig királyi vár volt, az 1350-es évek közepétől folyamatosan a család kezén maradt.5 Az Anjou-korban Punik zágrábi ispánnak még mindkét fia: Péter mester és Loránd bekerült az udvarba,6 utódaik közül azonban már csak Loránd fía, Herman viselt tisztségeket. Ó a Cilleiek familiárisaként kezdte pályafutását, előbb mint várnagy, majd varasdi ispán lett.7 Részt vett a tragikus végű boszniai hadjáratban (1415), és jutalmul várépítési engedélyt kapott Zsigmondtól.8 Nem tudunk róla, hogy az engedéllyel élt volna, helyette inkább unokaöccse, István fía Bálint grebeni birtokrészeit vásárolta fel, illetve vette zálogba.9 Marcali Dénes bán nyestbőradószedőjeként ugyancsak tevékenykedett.10 Ciliéi halála után Tallóci Matkó szolgálatába állt, aki körösi ispánjává nevezte ki.11 Matkó bán embereként belekeveredett a Tallóciak és Cilleiek között Szlavónia birtoklásáért folytatott küzdelembe, amiért családja 1445-ben a grebeni uradalom elvesztésével fizetett.12 Az orbonai uradalmat fíúsított felesége révén öröklő Olasz Jakab leánya, Ilona volt Herman felesége, de magát Orbonát, tartozékaival együtt, Maróti Jánosnak adományozta Zsigmond, és helyette a berivojszentiváni uradalomban juttatott zálogos részeket Ilonának és nővérének, Margitnak. 13 4 Csánki szerint a család bosnyák vagy horvát származású lehetett, 1. Csánki D.: Körös i. m. 130. 5 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak) Bp. 1996. I. 322. 6 Uo. II. 88. 7Uo. 8 Zsigmondkori Oklevéltár I-LT/2. (1387-1410) Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958.; ni-Vn. (1411-1420) Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk Borsa Iván. Bp. 1993-2001.; VHI-rX. (1421-1422) Szerk Borsa Iván, C. Tóth Norbert. Bp. 2003-2004. (a továbbiakban: ZsO) VI. 800. sz. 9 ZsO VI. 4., 2425., VII. 1935. sz-ok. 10 ZsO DC. 110., 516. sz-ok. 11 Engel P.: Archontológia i. m. II. 88. 12 Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448). Századok 134. (2000) 54. és 84. 13 Csánki D.: Körös i. m. 21.; ZsO Dí. 755. sz.
