Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 845 Grebeni Hermanfi László születésének ideje bizonytalan. 1429-ben még nem említik Grebeni Herman fiai között,14 1443-ban már igen, 15 1453-ban pedig már bizonyosan nagykorú, végül 1485-ben Mátyás „öreg"-nek nevezi:16 mindezek alapján születése az 1430-as évek elejére tehető. Esetleges iskolai tanulmányairól semmit sem tudunk, az elemi ismereteket nyilván valamelyik szlavóniai iskolában szerezte. Egyetemre nem járt, későbbi pályafutása alapján ítélve a gyakorlati jogászok nagyszámú csoportjához tartozott. A magyar és szlavón szokásjog elsajátítása nem okozhatott számára nehézséget, hiszen apja többször volt varasdi ispán, egyszer pedig szlavón vicebán, és ilyen minőségében a szlavón nemesség bírája. Grebeni Herman 1450. április 27. és 1451. június 11. között halt meg,17 így legkisebb fia nevelését is még személyesen irányíthatta. Hozzá kell azonban tenni, hogy 1445 és 1454 között a legteljesebb homály fedi a család életét, így e kritikus esztendőkről semmit nem tudunk, még azt sem, hol húzta meg magát Herman úr Greben elvesztése után: csak gyanítható, hogy felesége berivojszentiváni birtokrészén. Ráadásul arról, hogy a szokásjog gyakorlati elsajátítása miképpen történt, még ebben a korszakban sem rendelkezünk információval. Annyi azonban, Hermanfi László későbbi tevékenységének ismeretében, már most előrebocsátható, hogy jogi tudásával messze kiemelkedett hasonló társadalmi állású szlavóniai társai közül. Grebeni László gyerekkorának meghatározó élménye lehetett Ciliéi Ulrik és Vitovec János 1445. évi szlavóniai hadjárata, amelynek során nem csak a grebeni uradalmat vesztette el a család, hanem László bátyja, Gábor is meghalt. Egy Gáspár nevű öccse már korábban elhunyt, és a negyvenes évek elején (1443 előtt) távozott az élők sorából másik bátyja, András is, akiről csupán annyi tudható, hogy egy időben Újlaki Miklós familiárisa volt.18 Rajtuk kívül László legközelebbi rokonai közül csupán egy István nevű bátyja ismeretes, aki ismeretlen időpontban halt meg,19 valamint Ilona húga, aki Szentléleki Adefi Miklós felesége lett.20 Feltűnő, hogy Grebeni László szinte semmiféle kapcsolatot nem tartott a Grebeni család többi ágával, legalábbis a ránk maradt oklevelekben ennek semmi nyomát nem találjuk. Mivel a grebeni uradalmon 1415-ben osztozott meg Herman és unokaöccse, Bálint, bizonyos, hogy a Péter mestertől leszármazott másik ággal ez már korábban megtörtént, és Vitovec hódí-14 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 103 528. 15 DL 103 597. — Ekkor István és Gábor nevű fivéreit említik még. 16 DL 101 014. 17 DL 106 977. és DL 106 979. 18 1443. febr. 20-án már nem említik Grebeni Herman fiai között (DL 103 597.). Újlaki-familiáris voltára, 1. DL 102 211. 19 Utoljára 1453. jún. 25-én említik (DL 102 120.). 20 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 231 687. és DL 33 418. — Engel Pál vonatkozó genealógiai táblázata (Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 - Középkori magyar genealógia. [Magyar Középkori Adattár] CD-ROM. Bp. 2001. [Szentléleki Kasztellánfi]) az alábbiak szerint módosítandó. Szentléleki Adefi Miklós felesége nem Anna volt, hanem az említett Ilona, Grebeni Herman leánya. Annának hívták ezzel szemben a másik Kasztellánfi Miklós feleségét, aki nem volt más, mint Bikszádi Péter húga. Ebből a házasságból született Kasztellánfi György, aki később a Bikszádi előnevet is használta. Engel Pált az tévesztette meg, hogy ugyanabban az időben két, a család különböző ágaihoz tartozó Kasztellánfi viselte a Miklós nevet.
