Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - Vonyó Tamás: Modell Deutschland. A nyugatnémet gazdaság hosszú távú fejlődésének növekedéselméleti és gazdaságpolitikai elemzése (Ism.: Kaposi Zoltán) III/797
TÖRTÉNETI IRODALOM 797 ság, politológia „egységes" témaköre. Mint azt maguk a szerkesztők is elismerik (7. o.), ez a megoldás nem volt feltétlenül a legszerencsésebb, tekintettel arra, hogy vannak olyan csoportok, amelyek viszonylag „üresek" maradtak. így például míg az Egyháztörténet, teológia alfejezet alig százötven tétellel, addig a Néprajz, népi vallásosság, zene címmel jelzett csoport közel ezerötszáz tanulmánycímmel szerepel a repertóriumban. A kötet felépítése logikus és áttekinthető. A feldolgozott emlékkönyvek és emlékszámok betűrendes rövidítésjegyzéke után az ünnepelt történészek bibliográfiáinak, életrajzainak listáját olvashatjuk. Dicséretes tény, hogy a szerkesztők nemcsak az emlékkönyvekben, emlékszámokban fellelhető, hanem esetenként a más módon, így például az önállóan megjelent bibliográfiákat is közlik. Ezután a történettudomány általános kérdéseivel, segédtudományaival foglalkozó tanulmányok szerepelnek, majd a „társtudományokra" vonatkozó adatok következnek. Ezután a Magyarország történetével kapcsolatos tanulmányok sorakoznak kronologikus rendben. Az egyes korszakokon belül az Eseménytörténet, a Gazdaság-társadalom, a Művelődés, és a Helytörténet témakörökhöz kapcsolódnak a keresett címek. Ezt követik az Európa történetével kapcsolatos hivatkozások, majd az Európán kívüli világ történetével foglalkozó tételek. Utóbbi két rész esetében a regionalitás lett a rendezőelv. Végezetül Az egyes emlékkönyvekből felvett tanulmányok jegyzéke, majd a Szerzői, illetve A címekben szereplő személynevek, a földrajzi nevek, a tárgyszavak mutatói következnek. A mutatók — a használatot megkönnyítendő — magyar nyelvűek, így ne lepődjünk meg, ha a keresett földrajzi név vagy tárgyszó nyomán idegennyelvű címre bukkanunk. Ezen tanulmányok esetében időnként nehézkes a tárgyszavas mutatóból történő keresés, példaként nézzük a 8455. tételszámot, amely után a „Was there a Bourgeoisie in Medieval Hungary?" cím olvasható. A tanulmányra tartalma alapján a „középkori-", esetleg a „városi polgárság" címszónál várnánk a hivatkozást, de az utalást végül a „nagypolgárságnál" találjuk meg. Néhány apróbb kifogást tehetünk a fogalmak nem mindig legpontosabb értelmezése miatt is. így pl. a 11078. tétel „A Mackensen-hadsereg hazatérése (1918-1919)" című tanulmányt takarja. Bár a tárgyszavak között megtaláljuk a Mackensen-hadseregre vonatkozó hivatkozást, talán szerencsés lett volna a személynévmutatóba is felvenni August von Mackensen nevét. Hasonló kifogás merül fel a gödöllői Grassalkovich-kastély (4006. tétel) ill. Grassalkovich-levéltár (4449. tétel) címszavak esetében is. Az említettektől függetlenül a hivatkozások pontossága, visszakereshetősége kitűnő. Összegezve elmondhatjuk, hogy egy olyan hasznos segédlettel lett gazdagabb a hazai történettudomány, amelyet nem lehet egyszerűen „diákmunkaként" minősíteni. Ahogy azt az Előszóban olvashatjuk, rövid idő elteltével hozzáférhető lesz a kötet digitalizált változata is. így lehetőség nyílik majd az adatbázis rendszeres bővítésére, illetve az új évfolyamok „termésének" közlésére is. Az „e-változat" már annotált bibliográfiát fog kínálni a felhasználónak, és elérhetővé válik az idegen nyelvű tanulmányok eredeti nyelven történő keresése is. Reméljük, a TER valóban be fogja emelni a magyar tudományos életbe az eddig eltemetett, alig hivatkozott emlékkönyves tanulmányokat! Ligeti Dávid Vonyó Tamás MODELL DEUTSCHLAND A nyugatnémet gazdaság hosszú távú fejlődésének növekedéselméleti és gazdaságpolitikai elemzése Pannónia Könyvek, Pécs 2006. 383 o. A második világháború utáni időszak gazdaság-és társadalomtörténete méltatlanul mellőzött tárgya a hazai történetírásnak, aminek persze sok oka van. Hozzájárult ehhez a történészek egy részének politikai óvatossága, amennyiben megállapításaikkal nem kívántak a mindenkori hatalomról ítéletet mondani. Okozhatta a mellőzöttséget az is, hogy az időhorizont rövid, hiszen még ma is tartja magát az a meggyőződés, hogy kell némi időbeli rálátás a történészi objektivitáshoz. Az is a régebbi időszakok vizsgálata felé tolhatta a történészi érdeklődést, hogy szakmailag