Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Történeti emlékkönyvek repertóriuma. Magyar tudósok és tanárok tiszteletére megjelent emlékkönyvek és emlékszámok történeti vonatkozású tanulmányainak válogatott jegyzéke (1884-2004) (Ism.: Ligeti Dávid) III/796

796 TÖRTÉNETI IRODALOM nos, az egyházmegye első püspöke, és az alapítással egy időben nyilvánossá is tette. Az enciklopédikus jellegű könyvtár főként a francia nyelvű filozófiai, hittudományi, szépirodalmi, történelmi, nyelvészeti, természettudományi, földrajzi munkákat és enciklopédiákat, lexikonokat, szótárakat gyűjtötte. Molnár László „A szombathelyi Foucault-inga kísérletről" szóló tanulmánya látszólag témájában eltér a kötet többi írásától, hiszen egy természettudományos kísérletről szól. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 21. vándorgyűlésén, 1880. augusztus 25-én a szombathelyi székesegyházban megismételték a Foucault francia fizikus híres ingakísérletét, amellyel a Föld tengely körüli forgását bizonyította 1851-ben. A szombathelyi kísérlet leírásának közlésével Molnár László a kísérletet végző Kunc Adolfról, a szombathelyi főgimnázium igazgatójáról is megemlékezett, aki sokat tett a megye természettudományos oktatásáért és népszerűsítéséét. Emlékét ma utcanév őrzi Szombathelyen. A kötet két részének tanulmányai sokszínűségük ellenére jól kiegészítik egymást. Az alcímek megválasztásakor jobb lett volna figyelemfelkeltőbbet találni, hiszen ezek alapján úgy tűnik, mintha csupa helytörténeti munkáról lenne szó. Valójában az összeállítás egyik legfőbb érdeme, hogy szerencsés módon ötvözi az országos és helyi feldolgozásokat, és aki már végzett ilyen munkát, az tudja, hogy ez önmagában sem kis teljesítmény. A rezenció szerzője hiányolja, hogy a kötethez nem készült semmilyen mutató sem, és így az adatok, nevek nagyon nehezen kereshetők vissza. A jegyzetekben és rövidítésjegyzékben előforduló néhány sajtóhiba kivételével dicséretes a szöveggondozás. A könyv olvashatóságát a szép kiállítás és a két hasábos tördelés is segíti. Nagy Imre Gábor TÖRTÉNETI EMLÉKKÖNYVEK REPERTÓRIUMA Magyar tudósok és tanárok tiszteletére megjelent emlékkönyvek és emlékszámok történeti vonatkozású tanulmányainak válogatott jegyzéke (1884-2004). Történeti adattárak és bibliográfiák I. Szerk. Lakatos Bálint, Paksa Rudolf. Budapest, ELTE Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, 2006. 642 o. Hiánypótló kiadvány jelent meg a közelmúltban az Eötvös Collegium Történész Műhelyének és az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének gondozásában: az 1884-2004 között megjelent történeti emlékkönyvek repertóriuma (TER). A kézikönyv többet ad a címben ígértnél, hiszen nem pusztán a történészeknek írt/összeállított/címzett emlékkönyveket, hanem a szélesebb értelemben vett társadalomtudományok jeles képviselőinek könyvalakban vagy folyóiratszámként megjelent emlékköteteit is tartalmazza. A repertórium az Eötvös Collegium történészhallgatóinak — néhány oktató támogatta — munkája révén jött létre. Az anyaggyűjtés 2004 decemberében kezdődött, a kötet szerkesztésére 2005 november-decemberében került sor. A segédkönyv végül 2006 végén jelenhetett meg. A diákok által kitűzött cél az volt, hogy a repertórium elkészültével elérhetőbbé, felhasználhatóbbá váljanak a történeti emlékkönyvekben összegyűjtött tanulmányok. Gyakran tapasztalt gondot jelent, hogy az emlékkönyvek a tanulmányok számára sokszor publikáció-temetőkké" válnak. (5. o.) Ha végiggondoljuk, sokszor még magukra az emlékkönyvek címére is nehéz rábukkanni egy könyvtári katalógusban, hiszen a hazai gyakorlatban nincs egységes címadási gyakorlat, ellentétben például a német Festschrift nemzetközivé vált fogalmával. A repertórium anyagának összegyűjtésében és rendezésében az Eötvös József Collegium diákjai jeleskedtek. A kötet több mint 800 emlékkönyvet és emlékszámot dolgoz fel, így közel 12 000 tanulmányt tesz hozzáférhetővé. Egy-egy értekezés, cikk keresését és így a kötet használatát megkönnyíti, hogy mind az öt szövegvégi mutatóban nem az oldal-, hanem a tételszámokat találjuk meg. A hivatkozások csoportosítása a Századok repertóriumának szerkezetét követi, bár a szerkesztők létrehoztak egy „társtudományok" elnevezésű csoportot, ahova például a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a régészet, az ókortudomány területéről válogattak a történeti vonatkozású tanulmányokból. A kötet áttekinthetőségének megőrzése, valamint a vonatkozó publikációk széles spektruma miatt első pillantásra meglepő csoportok is létrejöttek, így kapott önálló csoportot például az Államtudomány, jog, szociológia, közigazgatás, közgazda-